Értékelés:
Gaston Bachelard „Levegő és álmok” című művéről szóló kritikák kiemelik a képzelet és a levegővel kapcsolatos költői tapasztalat mélyreható feltárását. Az olvasók nagyra értékelik Bachelard azon képességét, hogy felemeli az elmét, és a hagyományos intellektuális korlátoktól való elszakadásra ösztönöz, bár néhányan zavarba ejtőnek és ezoterikusnak találják a stílust. A könyvet dicsérik gyönyörű prózája és a képzeletről és a mozgásról szóló éleslátó filozófiai állásfoglalásai miatt.
Előnyök:⬤ Inspiráló és fantáziadús írás, amely magával ragadja az olvasót.
⬤ Kitűnő felfedezés a képzelet szerepéről az életben.
⬤ Gyönyörű és tiszta próza, amely szinte zenei jellegű.
⬤ Filozófiai megközelítés, amely a képzeletet az emberi szabadság és kreativitás szempontjából kulcsfontosságúnak tartja.
⬤ Magával ragadó vita az etikai élet és az irodalmi képzelet dinamikájáról.
⬤ Zavarba ejtő lehet azok számára, akik egyenes beszédet keresnek.
⬤ Nem alkalmas a szó szerint gondolkodó olvasók számára.
⬤ Egyesek talán elhanyagoltnak vagy alulértékeltnek találják a filozófiai palettán.
(7 olvasói vélemény alapján)
Air and Dreams: An Essay on the Imagination of Movement
Levegő és álmok: Gaston Bachelard Trans. Edith és Frederick Farrell.
Bachelard Poe, Blake, Shelley és Nietzsche költészetének széleskörű ismeretét használja fel a légies elemek képeinek felerősítésére. A BACHELARD-ÁTLÁTÁSOK Joanne H. Stroud, a dallasi Bölcsészettudományi és Kulturális Intézet kiadványainak igazgatója ihlette, aki 1981-ben szerződést kötött Jose Cortival, hogy angol nyelven kiadja Bachelard képzeletről szóló, le nem fordított műveit.
Gaston Bachelard-t az egyik legjelentősebb modern francia gondolkodóként tartják számon. 1929 és 1962 között huszonhárom könyvet írt, amelyekben kettős témájával, a tudományfilozófiával és az anyag képzeletének elemzésével foglalkozott.
Gondolatainak hatása a humán tudományok valamennyi tudományágában - művészet, építészet, irodalom, nyelv, poétika, filozófia és mélylélektan - érezhető. Oktatói pályafutása során többek között a College de Bar-sur-Aube, a Dijoni Egyetem, valamint 1940-től 1962-ig a Sorbonne tudománytörténeti és tudományfilozófiai tanszékén dolgozott. A Sorbonne egyik amfiteátrumát "L'Amphi Gaston Bachelard"-nak nevezték el, ezt a megtiszteltetést Bachelard Descartes-zal és Richelieu-vel osztotta meg.
1961-ben megkapta a Grand Prix National Lettres-t - egyike annak a három filozófusnak, aki valaha is elnyerte ezt a kitüntetést. Gondolatainak hatása a humán tudományok minden területén érezhető - művészet, építészet, irodalom, poétika, pszichológia, filozófia és nyelv.".
