Lingo: Európa körül hatvan nyelven

Olvasói vélemények

Gaston Dorren „Lingo” című könyve könnyed, szórakoztató áttekintést nyújt a különböző európai nyelvekről, érdekes anekdotákkal és rövid történetekkel. Bár a nyelvészet iránt érdeklődők számára élvezetes és hozzáférhető, az egyes nyelveket nem tárgyalja mélységében és alaposságában, ezért vegyes érzésekkel kezeli a tartalom megtartását és oktatási értékét.

A könyv szórakoztató, könnyen olvasható, rövid fejezetekkel, tele érdekes anekdotákkal és az európai nyelvekkel kapcsolatos ínyencségekkel. Alkalmas amatőr nyelvészek és a témával lazán ismerkedni vágyók számára. Az írás magával ragadó, és arra ösztönzi az olvasót, hogy értékelje a nyelvi sokszínűséget.

A nyelvek kezelése gyakran felületes, ami megnehezíti az olvasók számára az információk megőrzését. Egyes fejezetek felületesnek vagy mélység nélkülinek tűnnek. Több kritikus megjegyezte, hogy bizonyos nyelvek alaposabb feltárását kívánta, és kritizálta a fejezetek szerkezetét, amely néha szervezetlennek tűnhet.

(233 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Lingo: Around Europe in Sixty Languages

Könyv tartalma:

Akár gyakori látogatója Európának, akár csak egy utazó, a Lingo meglepő és rendkívüli történetei örökre megváltoztatják a kontinensről alkotott elképzeléseit, és talán még arra is késztetik, hogy megtanuljon egy új nyelvet.

A Lingo hatvan európai nyelv és nyelvjárás pörgős körútjára kalauzolja az olvasót, megismertetve történelmük különös pillanatait, és feltárva közösségeiket és különbségeiket. A legtöbb európai nyelv egyetlen őstől származik, egy a szanszkrithoz hasonló, proto-indoeurópai (vagy röviden PIE) néven ismert nyelvtől, de a kontinens folyamatosan változó határai és kultúrái olyan nyelvi és kulturális sokszínűséget eredményeztek, amelyről túl gyakran megfeledkeznek az Európáról mint politikai egységről szóló viták során. A Lingo elvisz minket a mai Svájc távoli hegyi falvaiba, ahol a román nyelv még mindig a lingua franca, a korábban szovjet Fehéroroszországba, egy olyan országba, amelynek nyelvét a bolsevikok ruszifikálták, Svédországba, ahol egészen az 1960-as évekig az udvarias beszéd szokásai megkövetelték, hogy beszélgetés közben soha ne használjuk a „te” szót, ami a „te” formájú kérdésekhez vezetett: „Szeretne herr generaldirektor Rexed egy kekszet? „.

A hat évezredet és hatvan nyelvet felölelő, falatnyi fejezetekbe rendezett Lingo egy vidám és rendkívül tanulságos felfedezés arról, hogyan beszél Európa.