Louisa Bevington - Poems, Lyrics & Sonnets
Louisa Sarah Bevington 1845. május 14-én született a Battersea-i St John's Hillben, nyolc gyermek közül a legidősebbként, kvéker szülők, Alexander, a Lloyds tagja és Lousia gyermekeként.
Korai életéről kevés adat áll rendelkezésre, bár az 1861-es népszámláláson a Cheltenham-i Winchcombe Street-i Marlborough House-ban tanuló diákként szerepel. Ebben az időben szülei és testvérei Walthamstow-ban élnek négy házi szolgájukkal és egy kocsisukkal.
Louisa már fiatal korától kezdve írt verseket, és 1871 októberében két szonettje jelent meg a Friends' Quarterly Examiner című folyóiratban.
Első gyűjteménye, a "Key Notes", egy mindössze 23 oldalas, vékony kötet, amelyet Arbor Leigh álnéven adtak ki 1876-ban. Második kiadványa, a "Key-Notes: 1879", amelyet L. S. Bevington néven írt, szintén néhány keresztény magatartási kódexet vitatott meg.
A The Nineteenth Century 1879. októberi számában megjelent "Atheism and Morality" című cikkében világi pózával egyházi reakciót váltott ki. Ugyanezen év decemberében Bevington egy kétrészes esszét fejezett be 'Modern ateizmus és Mallock úr' címmel. Ez válasz volt az ugyanebben a lapban egy fiatal oxfordi diplomás ateizmus elleni támadására. Louisa lelkesen védte a világi erkölcsiséget.
Louisa kapott egy levelet Herbert Spencer filozófustól, amelyben megerősítette, hogy a racionalisták nagyobb emberséget mutatnak, mint a szervezett vallás hívei. Ennek kifejtését a The Fortnightly Review 1881 augusztusában jelentette meg "The Moral Colour of Rationalism" (A racionalizmus erkölcsi színe) címmel.
1882-ben a 'Poems, Lyrics & Sonnets' (Versek, dalszövegek és szonettek) metrikai kísérleteket, valamint a kereszténység stagnáló állapotáról szóló megjegyzéseket egyaránt tartalmazott. Politikája egyre inkább a figyelem középpontjába került.
Louisa 1883-ban Németországba utazott, és május 2-án Münchenben feleségül ment Ignatz Guggenberger művészhez. A németországi házaséletet unalmasnak és egyhangúnak találta. 1890-re a házasságnak vége lett, és visszatért Londonba.
Itt anarchista körökhöz csatlakozott, és inkább leánykori nevét használta. 1891-ben megjegyezte, hogy a "Miss Bevington" helyett az "L. S. Bevington"-t részesíti előnyben, mivel ellenezte a "Mrs" és a "Miss" értékeket, bár ezt a levelet "L. S. Guggenberger"-ként írta alá.
Louisa hamar elismertséget szerzett anarchista költőként, és ebben barátai, Charlotte Wilson és Peter Kropotkin is segítették, akik 1886-ban megalapították a Freedom című anarchista lapot. Louisa igyekezett elhatárolódni a bombák és a dinamit pártolásától, és egy másik laphoz, a Libertyhez csatlakozott, amelyet a skót anarchista és szabó James Tochatti szerkesztett, és amelybe számos cikket és verset írt. A The Torch című lapnak is munkatársa volt, amelyet a festő unokahúgai, a Rossetti nővérek szerkesztettek. Ő írta az Anarchista kiáltványt is 1895-ben a rövid életű Anarchista Kommunista Szövetség számára.
Louisa Sarah Bevington 1895. november 28-án, ötvenéves korában Willesden Greenben vízkór és mitrális szívbetegség következtében halt meg. A Finchley temetőben temették el.