Értékelés:
A Lullabies for Suffering egy antológia, amely a függőség borzalmait tárja fel különböző szerzők erőteljes novelláinak gyűjteményén keresztül. Az olvasók értékelik az elbeszélések mélységét és érzelmi hatását, amelyek a horror elemeit ötvözik a függőséggel kapcsolatos emberi tapasztalatokkal. A történetek stílusukban és nézőpontjukban változnak, és egyszerre kínálnak zsigeri és irodalmi megközelítést a témáról.
Előnyök:Az antológia változatos történeteket tartalmaz, amelyek hatékonyan dolgozzák fel a függőség témáját, és a horrortól az irodalmi drámáig különböző stílusokat mutatnak be. Sok olvasó úgy találta, hogy a karakterek jól kidolgozottak, ami nagyobb empátiát eredményez a küzdelmeik iránt. Az olyan szerzők, mint Kealan Patrick Burke és Caroline Kepnes külön dicséretet kaptak hozzájárulásukért, és az írás általános minőségét is nagyra értékelték. A gyűjtemény elgondolkodtat a függőség életre gyakorolt hatásáról, és még azok számára is átélhetővé teszi, akiknek nincs személyes tapasztalatuk.
Hátrányok:Néhány olvasó megjegyezte, hogy nem minden történet felelt meg az elvárásainak, néhányan úgy érezték, hogy bizonyos elbeszélések nem hatottak olyan erősen, vagy kevésbé voltak hatásosak, mint mások. Néhány történetet zavarba ejtőnek vagy alulmúlttá minősítettek, és néhány olvasó úgy érezte, hogy a témák súlyosak, és a legjobb, ha mértékkel, nem pedig egy ülésben fogyasztják el őket.
(43 olvasói vélemény alapján)
Jöjjetek, hallgassátok ezeket az altatódalokat a szenvedéshez.
A függőség úgy kezdődik, mint egy édes altatódal, amelyet egy megbízható szeretett személy énekel. Elmossa a nap fájdalmait, és beburkol az anyaméh melegébe, ahol semmi sem fáj, és minden álom lehetséges. De elég hamar a boldogságnak ez a meleg állapota hideg borzongássá válik. Az extázis és az álmok rémálommá válnak, és a beteg és szenvedő függő számára nem tudjuk abbahagyni az altatódal hallgatását. Vágyunk arra, hogy halljuk a szirén dalt, ahogy szétszakít minket.
A Lullabies For Suffering minden története a függőség alattomos természetét mutatja be. Sérült emberek vágynak a magasságra és a teljességre, de a másik oldalon valami sokkal tragikusabbat és borzalmasabbat találnak. Hihetetlenül tehetséges írók csoportja énekli ezeket a szenvedésről szóló dalokat. Meghívjuk, hogy hallgassa meg.
TARTALOMJEGYZÉK:
Kealan Patrick Burke: „Néha látnak engem”.
Caroline Kepnes: „Monsters”.
Mark Matthews: „Lizard”.
John FD Taff: „A hús olvadáspontja”.
Gabino Iglesias: „A zátonyon túl”.
Mercedes M. Yardley: „Love Is A Crematorium”.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)