Magányos szex: A maszturbáció kultúrtörténete

Olvasói vélemények

A „Magányos szex: Thomas W. Laqueur: A maszturbáció kultúrtörténete című könyve mélyrehatóan feltárja a maszturbációval kapcsolatos történelmi felfogást és kulturális vonatkozásokat az évszázadok során. A recenzensek lenyűgözőnek és informatívnak találják, különösen az 1712 óta bekövetkezett társadalmi átalakulások tekintetében, míg egyesek kritizálják sűrű és nehézkes írásmódját, azt sugallva, hogy hiányzik belőle az áttekinthetőség és a hozzáférhetőség.

⬤ Átfogó történelmi áttekintést nyújt a maszturbációról és annak változó megítéléséről.
⬤ Betekintést nyújt a maszturbáció kulturális és erkölcsi dimenzióiba az ókortól a modernitásig.
⬤ Foglalkozik a releváns történelmi személyiségekkel és szövegekkel, tudományos mélységgel gazdagítva a vitát.
⬤ Arra ösztönzi az olvasókat, hogy vizsgálják felül a maszturbációt övező kulturális megbélyegzést, és az emberi szexualitás normális aspektusának tekinti.

⬤ Az írásmódot sűrűnek, nehézkesnek és időnként nagyképűnek írják le, ami néhány olvasó számára megnehezíti a szöveggel való foglalkozást.
⬤ Egyes kritikák szerint a könyvből hiányzik a világos szerkezet, ami az érdekes pontok ellenére is zavart okoz.
⬤ Kritika éri, hogy a nyugati nézeteken túlmenően a téma szélesebb körű kulturális perspektíváit sem veszi figyelembe.
⬤ Néhány olvasó úgy érzi, hogy a könyv kevésbé gyakorlatias a maszturbációval kapcsolatos kortárs kérdések megértéséhez.

(9 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Solitary Sex: A Cultural History of Masturbation

Könyv tartalma:

A maszturbáció, mint erkölcsi kérdés és kulturális tabu történeti bemutatása.

Egy olyan korban, amikor szinte minden áldozat nélküli szexuális gyakorlatnak megvannak a nyilvános szószólói, és szinte minden szexuális aktus címlapra való, a legegyszerűbb, legkevésbé káros és legáltalánosabb kínos, kellemetlen és valóban radikális, ha nyíltan elismerik. A maszturbáció talán az utolsó tabu. De ez nem egy jóindulatúbb korszak maradványa. Az ókori világ keveset törődött a témával; a szexualitásról szóló zsidó és keresztény tanításnak volt a hátországa. Valójában a magányos szex mint komoly erkölcsi kérdés a kultúrtörténetben ritka pontossággal datálható; Laqueur az Onania című névtelen traktátus 1722 körüli megjelenésével azonosítja. A maszturbáció a felvilágosodás, annak néhány legfontosabb alakjának és az általa elindított legmélyebb változásoknak a szüleménye. Ez a modern. Eleinte nem a konzervatívokat, hanem a progresszíveket aggasztotta. Ez volt az első igazán demokratikus szexualitás, amely a nőknek éppúgy etikai érdeke lehetett, mint a férfiaknak, a fiúknak és lányoknak éppúgy, mint az idősebbeknek.

A könyv terjedelme óriási. A magányos szex őstörténetével kezdődik a Bibliában, és a harmadik hullámú feminizmussal, a konceptuális művészekkel és a világhálóval ér véget. Megmagyarázza, hogyan és miért vált a szexuális kielégülés e szerény és egykor homályos eszköze a modern emberiség és a kereskedelmi társadalom nagy erényeinek - az egyéni erkölcsi autonómia és a magánélet, a kreativitás és a képzelet, a bőség és a vágy - gonosz ikertestvérévé - vagy tökéletes példájává.