Margery Kempe Dissenting Fictions (Margery Kempe eltérő fikciói)

Olvasói vélemények

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.

Eredeti címe:

Margery Kempe's Dissenting Fictions

Könyv tartalma:

A Margery Kempe's Dissenting Fictions című könyv kontextuális és történeti tanulmánya arra összpontosít, hogy Kempe képes olyan fikciót alkotni, amely a szent életrajz és az áhítatos próza konvencióit használja ki a tizenötödik századi angol társadalom alapjainak vizsgálatára. Így, bár a Könyv egy közösségileg szentesített "női" formába van öntetve, Kempe éppen azokat a konvenciókat használja fel, amelyek hajlamosak voltak meghatározni ezt a formát, hogy tesztelje annak külső határait. Azzal, hogy olyan szöveget hoz létre, amelynek apparátusa közösségi kontextusban helyezi el, jelzi, hogy érti mind a nem és a műfaj, mind a műfaj és a közönség közötti kapcsolatot, de a mögöttes technika éppen azt a közösséget bomlasztja fel, amelyet ezáltal konstituál. Ezzel olyan művet hoz létre, amely nyitott a radikálisan ellentétes olvasatokra.

A könyv négy fejezetének mindegyike Kempe fikciójának egy-egy kulcsfontosságú aspektusát vizsgálja: a szerzőség trópusainak manipulálását; a szakrális életrajz konvencióinak kihasználását; a nemek nyelvének használatát a szellemi tekintély kérdésének feltárására; és olyan fontos kortárs kérdések kezelését, mint a népnyelvi fordítás és a nacionalizmus. A konklúzió a közösség kérdésével foglalkozik, amely radikálisan szemben áll az angol body politic kortárs nézeteivel.

Azzal, hogy Kempe-t a kortárs szövegekhez és kortárs témákhoz, például a Lollardyhoz viszonyítja, Lynn Staley egy radikálisan újfajta megközelítést kínál, hogy magát Kempét mint olyan szerzőt tekintsük, aki teljesen tisztában volt azzal, hogy női íróként milyen korlátozásokkal kellett szembenéznie. Mint a tanulmányból kiderül, Kempe személyében a középkor első jelentős prózai regényíróját ismerhetjük meg. Könyve a hagyományos formák és módok éles megértését és ezáltal a hagyományos anyagok átformálásának képességét dicséri. Tiszteletére válik annak is, hogy megértette, milyen módon használhatja ki a patriarchális társadalom konvencióit és értékeit a saját céljaira. A hisztérikus Margery helyett Staley inkább ragaszkodik Kempe-hez, az irányító szerzőhöz, aki Chaucerhez és Langlandhez hasonlóan olyan fikciót hoz létre, amely kora társadalmi és egyházi intézményeinek gyengeségeit dramatizálja.