Értékelés:
A könyv egy klasszikus 19. századi leleplezés, amely a katolikus egyház akkori előítéleteit és gyakorlatát tárja fel, különös tekintettel az apácák életére. Bár a történelmi kontextus és a korszak társadalmi kérdéseire vetett fény miatt elismerik, egyes kritikusok megkérdőjelezik az állításainak érvényességét, és arra utalnak, hogy a könyv inkább Maria Monk zaklatott életét tükrözi, mintsem a történelmi pontosságot.
Előnyök:⬤ Tanulságos és jól felépített
⬤ érdekes nézőpontot nyújt az amerikai történelemről
⬤ az előítéletek és rejtett rossz cselekedetek kritikájaként szolgál
⬤ az expozé irodalom klasszikusaként elismert
⬤ erős reakciókat vált ki, kiemelve a történelmi igazságtalanságok kezelésének fontosságát.
⬤ A tartalom felkavaró és szenzációhajhásznak tekinthető
⬤ a könyv állításainak igazságtartalmát övező kérdések
⬤ egyes olvasók szerint tele van túlzott részletekkel, amelyek elhomályosíthatják a megértést
⬤ általános kritika arról, hogy a történelmi bizonyítékok fényében újra kell gondolni az ilyen állítások érvényességét.
(10 olvasói vélemény alapján)
Awful Disclosures by Maria Monk of the Hotel Dieu Nunnery of Montreal
Maria Monk (1816. június 27. - 1849 nyara) kanadai nő volt, akinek Awful Disclosures of Maria Monk, or, The Hidden Secrets of a Nun's Life in a Convent Exposed (1836) című könyve azt állította, hogy leleplezte az apácák rendszeres szexuális zaklatását és az ebből származó gyermekek gyermekgyilkosságát a katolikus papok által a montreali kolostorban. A könyv bestseller lett.
Az Awful Disclosures of Maria Monk 1836 januárjában jelent meg. Ebben Monk azt állította, hogy a montreali H tel-Dieu zárdában működő Szent József Szerzetesnővérek rendházának apácáit, akiket ő "fekete apácáknak" nevezett, arra kényszerítették, hogy a szomszédos szeminárium papjaival közösüljenek. A papok állítólag egy titkos alagúton keresztül jutottak be a zárdába. Ha a nemi egyesülésből gyermek született, megkeresztelték, majd megfojtották és a pincében lévő mészgödörbe dobták. A nem együttműködő apácák eltűntek.
Monk története ellentmondásokat tartalmaz. Elbeszélésében azt állította, hogy Montrealban három kolostor volt: "1. A kongregációs zárdát. 2d. A Fekete Nővérek kolostora, vagy Bourgeoise nővér kolostora. 3. A szürke apácazárda." A kongregációs apácák a montreali Notre Dame Kongregáció voltak, amelyet Bourgeoys Margit alapított, nem pedig az Irgalmas Nővérek, ahogyan azt Monk a szövege elején állította; a vallásos Hospitallers of St. Joseph, akiknek habitusa fekete volt, de akiket jellemzően nem neveztek "fekete apácáknak", működtették a Hotel-Dieu-t, ahová Monk állítása szerint belépett és szenvedett, és nem "Bourgeoise nővér sic)" alapította; és a Szeretet Nővérei voltak azok, akiket általában szürke apácákként ismertek.
Ismeretes, hogy Maria Monk fiatal korában elmegyógyintézetben élt, és hogy a történetében említett apácák egyike valójában az elmegyógyintézet egyik betegtársa volt. Bizonyos bizonyítékok arra utalnak, hogy Maria Monk gyermekkorában agysérülést szenvedett. Ennek az állítólagos sérülésnek az egyik lehetséges következménye lehet, hogy Monkot manipulálták, és nem tudott különbséget tenni a tények és a fantázia között. Az állítólagos sérülés másik lehetséges következménye az lehet, hogy Monk kevéssé értette meg állításainak pusztító következményét. Felmerült, bár nem bizonyított, hogy Maria Monkot a kiadója vagy a szellemírói manipulálták, hogy profitszerzés céljából szerepet játsszon. A könyvet egyes tudósok átverésnek minősítették. (wikipedia.org)
