Értékelés:

A könyv ellentmondásos és felkavaró elbeszélést tartalmaz, amely a 19. századi Amerikában működő kolostorok sötét gyakorlatát tárja fel. Bár érdekes és informatív a korszak előítéleteiről, sok olvasó nyugtalanítónak találja a tartalmát, és megkérdőjelezi a történelmi pontosságát.
Előnyök:Magával ragadó és informatív olvasmány, amely betekintést nyújt a 19. századi Amerika történelmébe és előítéleteibe. Sokan klasszikus expozíciós regénynek tartják, amely jelentős történelmi témákat emel ki. Egyes olvasók a könyvet a kortárs kérdésekkel kapcsolatos relevanciája és a feljelentők elismerése miatt értékelik.
Hátrányok:A tartalmat gyakran tartják zavarónak, a grafikus leírásokat egyes olvasók feleslegesnek találták. Jelentős kétségek merülnek fel a könyvben szereplő állítások történelmi pontosságával kapcsolatban, és az elbeszélést kritizálták, hogy inkább a szerző zaklatott életére, mint a katolikus egyház tényleges gyakorlatára reflektál.
(10 olvasói vélemény alapján)
Awful Disclosures by Maria Monk of the Hotel Dieu Nunnery of Montreal
Maria Monk (1816. június 27. - 1849 nyara) kanadai nő volt, akinek Awful Disclosures of Maria Monk, or, The Hidden Secrets of a Nun's Life in a Convent Exposed (1836) című könyve azt állította, hogy leleplezte az apácák rendszeres szexuális zaklatását és az ebből származó gyermekek gyermekgyilkosságát a katolikus papok által a montreali kolostorban. A könyv bestseller lett.
Az Awful Disclosures of Maria Monk 1836 januárjában jelent meg. Ebben Monk azt állította, hogy a montreali H tel-Dieu zárdában működő Szent József Szerzetesnővérek rendházának apácáit, akiket ő "fekete apácáknak" nevezett, arra kényszerítették, hogy a szomszédos szeminárium papjaival közösüljenek. A papok állítólag egy titkos alagúton keresztül jutottak be a zárdába. Ha a nemi egyesülésből gyermek született, megkeresztelték, majd megfojtották és a pincében lévő mészgödörbe dobták. A nem együttműködő apácák eltűntek.
Monk története ellentmondásokat tartalmaz. Elbeszélésében azt állította, hogy Montrealban három kolostor volt: "1. A kongregációs zárdát. 2d. A Fekete Nővérek kolostora, vagy Bourgeoise nővér kolostora. 3. A szürke apácazárda." A kongregációs apácák a montreali Notre Dame Kongregáció voltak, amelyet Bourgeoys Margit alapított, nem pedig az Irgalmas Nővérek, ahogyan azt Monk a szövege elején állította; a vallásos Hospitallers of St. Joseph, akiknek habitusa fekete volt, de akiket jellemzően nem neveztek "fekete apácáknak", működtették a Hotel-Dieu-t, ahová Monk állítása szerint belépett és szenvedett, és nem "Bourgeoise nővér sic)" alapította; és a Szeretet Nővérei voltak azok, akiket általában szürke apácákként ismertek.
Ismeretes, hogy Maria Monk fiatal korában elmegyógyintézetben élt, és hogy a történetében említett apácák egyike valójában az elmegyógyintézet egyik betegtársa volt. Bizonyos bizonyítékok arra utalnak, hogy Maria Monk gyermekkorában agysérülést szenvedett. Ennek az állítólagos sérülésnek az egyik lehetséges következménye lehet, hogy Monkot manipulálták, és nem tudott különbséget tenni a tények és a fantázia között. Az állítólagos sérülés másik lehetséges következménye az lehet, hogy Monk kevéssé értette meg állításainak pusztító következményét. Felmerült, bár nem bizonyított, hogy Maria Monkot a kiadója vagy a szellemírói manipulálták, hogy profitszerzés céljából szerepet játsszon. A könyvet egyes tudósok átverésnek minősítették. (wikipedia.org)