Matecumbe: Egy elveszett floridai regény

Olvasói vélemények

A könyvről szóló kritikák általános csalódottságot jeleznek az olvasók körében, különösen azok körében, akik ismerik Michener más műveit. Sokan úgy érzik, hogy a regény messze elrugaszkodik a rá jellemző stílustól, és inkább egy egyszerű szerelmi történetre összpontosít, mint a tőle megszokott részletes történelmi elbeszélésekre. Néhány olvasó élvezetesnek találta, különösen azok, akiknek van kapcsolatuk a helyszínnel, de a legtöbb kritika a mélység hiánya és az írás jellegtelenségének érzékelése körül forog.

⬤ Szórakoztató tengerparti olvasmány
⬤ szórakoztató és ízelítőt ad a Keysről
⬤ csodálatos leíró írás
⬤ a környezetet ismerő olvasók számára is élvezetes
⬤ könnyen olvasható.

⬤ Nem felel meg Michener szokásos színvonalának
⬤ sokan úgy érezték, hogy inkább hasonlít egy Harlequin-románcra, mint a rá jellemző történelmi regényekre
⬤ merev karakterek és esetlen mondatszerkezet
⬤ egyszerű szerelmi történetnek érezték, mélység nélkül
⬤ több olvasó kételkedett Michener szerzőségében.

(58 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Matecumbe: A Lost Florida Novel

Könyv tartalma:

"A Matecumbe-ban, amelyet karrierje csúcsán írt, Michener visszatért korábbi regényeinek rövidebb formájához, hogy a kusza emberi kapcsolatokat vizsgálja. A Matecumbe ellenpontja epikus regényeinek, és emlékeztetnie kell az olvasókat Michener széleskörű tehetségére." - Stephen J.

May, a Michener: A Writer's Journey - A Writer's Journey A Pulitzer-díjas író, James A. Michener hatvanas éveiben járt, amikor gyakran utazott a Florida Keysre. Ezeknek a látogatásoknak az egyik eredménye a Matecumbe című regénye volt, amelyet a Miami és Key West között nagyjából félúton fekvő Islamorada város két szigetéről nevezett el.

A Matecumbe című, korábban soha nem publikált regény Michener legjobb műveinek számos jellegzetességét hordozza, köztük a részletes helyleírásokat.

A cselekmény azonban sokkal bensőségesebb, mint a legtöbb nagyszabású, epikus történelmi regényében. Michener egy elvált nő és édesanyja párhuzamos életére összpontosít, és kreatív energiáját a karakterfejlődésre és az allegorikus történetmesélésre fordította.

Kiadója, a Random House nem volt elégedett, és azt szerette volna, ha a megabeszerző a "nehézsúlyú" könyvek, például a Hawaii és a Centennial című regények megalkotására koncentrál. A Matecumbe túlságosan is a korábbi romantikus regénye, a Sayonara szellemében hatott. Így aztán a fiókban hevert, míg végül Michener elajándékozta - a szerzői jogokkal együtt - Joe Avenicknek, barátjának és korábbi szellemírójának.

Avenick kulcsszerepet játszott a Sports in America és a Chesapeake című könyvek kutatásában és megírásában, és bemutatta Michener-t Melissa (Missy) DeMaio-nak, aki hamarosan Michener egyre gyakoribb Keys-i látogatásainak fő oka lett. Az életrajzírók és a kritikusok régóta egyetértenek abban, hogy Michener személyiségére és karaktereire egyaránt hatással volt a DeMaióval való kapcsolata. A Matecumbe mint talán legátfogóbb önéletrajzi regénye, amely e változások közepette íródott, kínzó bepillantást enged Michener életébe.

A Matecumbe megjelenése az író születésének századik évében áldás lesz a rajongók számára, akik a halála óta eltelt tíz év alatt több Michenerre vágytak. James A.

Michener (1907-1997) életében közel negyven könyvet írt, többek között olyan klasszikusokat, mint a Hawaii (1959), a Százéves (1974), az Űr (1982), a Texas (1985) és az Alaszka (1988). 1948-ban megkapta a Pulitzer-díjat szépirodalmi művekért a Tales of the South Pacific című regényéért, amely a South Pacific című Broadway-musical és Oscar-díjas film alapjául szolgált. 1977-ben megkapta az Elnöki Szabadság-érmet.

Regényei világszerte több mint hetvenötmillió példányban keltek el.