A felvilágosodás mint korszak és szellemi mozgalom szorosan kapcsolódik a média újszerű használatához.
A tudás megszerzése, közvetítése és terjesztése kezdetben néhány tudós elme kiváltsága lehetett, de a felvilágosodás lényege az volt, hogy a respublica litteraria-t minden ember számára megnyissa. A médiának ez a formálódása nemcsak a felvilágosodás központjaiban, hanem annak perifériáin, például a balti államokban is végbement.
A felvilágosodás médiumai ott is megjelentek és meghonosodtak. Melyek voltak a legerőteljesebb médiagyakorlatok? Kik voltak a legfontosabb hordozók, és kiknek szólt a felvilágosodás Észtországban, Livóniában és Kurlandban? Milyen funkciói voltak a különböző nyelveknek? A könyv a balti államokat mint a felvilágosodás európai példarégióját mutatja be, és különböző diszciplináris megközelítések (germanisztika, történelem, összehasonlító irodalomtudomány, művészettörténet, teológia) segítségével mutatja be a felvilágosodás médiaformáinak hatékonyságát ebben a régióban.
