Értékelés:
Tammy Horn „Bees in America: How the Honey Bee Shaped a Nation” című könyve alapos vizsgálatot nyújt a mézelő méhek történetéről és jelentőségéről Amerikában. A könyv a kultúrára, a társadalomra és a mezőgazdaságra gyakorolt hatásukat vizsgálja, miközben számos lebilincselő anekdotával szolgál. Néhány olvasó azonban a szöveg egyes részeit összefüggéstelennek találta, és túlságosan a társadalmi konstrukciókra összpontosított a méhek egyéb történelmi aspektusai helyett.
Előnyök:A könyv jól megalapozott, informatív és szórakoztató, így alkalmi olvasók és tudósok számára egyaránt alkalmas. Hiánypótló a mézelő méhek történetével kapcsolatban, és érdekes kulturális betekintést nyújt. A hangoskönyvváltozat hosszú utazásokhoz ajánlott. Az írásmód közérthető, és különböző témákat, például történelmet, tudományt és kultúrát vegyít.
Hátrányok:Néhány olvasó megjegyezte, hogy a szexuális utalások szerepeltetése erőltetettnek tűnt, és elhagyható lett volna. Mások azt kifogásolták, hogy a könyv túlságosan a társadalomtörténetre összpontosít, más történelmi elbeszélések rovására. A tempót és a szerkezetet néha összefüggéstelennek említették, ami néhány olvasó számára kihívást jelentett, hogy a könyvben maradjon.
(20 olvasói vélemény alapján)
Bees in America: How the Honey Bee Shaped a Nation
A mézelő méhek - és a hozzájuk kapcsolódó tulajdonságok - négy évszázadon át csendben befolyásolták az amerikai értékrendet. Az ország történelmének minden fontosabb időszakában a méhek és a méhészek a rendet és a stabilitást képviselik egy olyan országban, ahol nincs nemzeti vallás, politikai párt vagy nyelv.
A Méhek Amerikában az Egyesült Államok méheinek és méhészetének tanulságos kultúrtörténete. Tammy Horn, aki maga is méhész, változatos társadalmi és technológiai történetet kínál a gyarmati időszaktól kezdve, amikor a britek először hoztak be méheket az Újvilágba, egészen napjainkig, amikor az amerikai hadsereg a méheket bombák felderítésére használja. A korai európai gyarmatosítók a görögöktől és rómaiaktól kölcsönzött agrárfilozófia részeként hozták be a méheket az Újvilágba.
Hagyatékuk célja az volt, hogy táplálékot és megélhetést biztosítsanak az új lehetőségeket kereső bevándorlóknak, a mézelő méh pedig a gyarmatosítás jelévé vált, figyelmeztetve az amerikai őslakosokat a telepesek nyugatra való előrenyomulására.
A gyarmatosítók saját törekvéseiket a méhek jellemző tulajdonságai, az ipar és a takarékosság alapján képzelték el, és a szorgos és növekvő méhcsalád képe hamarosan formálta a munkáról, a családról, a közösségről és a szabadidőről alkotott amerikai eszméket. A kaptár képe a XVIII.
században is népszerű maradt, a közjóért együtt dolgozó társadalmat szimbolizálva, és a rend és az egyensúly felvilágosodásbeli elveit tükrözve. Kevesebb mint fél évszázaddal később a Utah államban letelepedő mormonok (ahol a méh az állam szimbóluma) átvették a kaptárat, mint védett és összetartó kultúrájuk metaforáját, amely az ipar, a harmónia, a takarékosság és az együttműködés körül forog. A nagy gazdasági világválság idején a méhcsaládok sok farmercsaládnak biztosítottak élelmet és csereárut, a második világháború idején pedig a hadiélelmiszer-ügynökség arra ösztönözte a méhészeket, hogy takarítsanak meg minden egyes gramm méhviaszt, amit méheik szolgáltattak, mivel évente több mint egymillió fontot használtak fel háborús termékek gyártásához, a vízszigetelőktől kezdve a szalagokig.
A méh továbbra is a modern Amerika egyik jelképe. Sok más rovarhoz és állathoz hasonlóan a méhpopulációt is megtizedelte az 1970-es években a vegyszeres rovarirtó szerek növekvő használata. Ennek ellenére a méhészet újjáéledt, mivel a mézet és méhviaszt tartalmazó természetes termékek növelik a mézelő méhek ismertségét és kívánatosságát.
A szorgalmas mézelő méh még mindig a siker erőteljes reprezentációja, és továbbra is jövedelemforrásként és a globalizáció metaforájaként szolgál, miközben Amerika vezető szerepet tölt be az információs korszakban.
