Membránok és sejtszignálok: Volume 7

Eredeti címe:

Membranes and Cell Signaling: Volume 7

Könyv tartalma:

Nem lehet túlságosan meglepő, hogy a biológiai membránok lényegesen összetettebbek, mint a kétrétegű lipidek. Ezt eléggé világossá tette a folyadék-mozaik modell, amely a sejtmembránt egy kétdimenziós megoldásnak tekinti, amely integrális membránfehérjék és glikoproteinek mozaikjából áll, szilárdan beágyazódva egy folyékony lipid kettősréteg mátrixba.

Egy ilyen modellnek számos erénye van, amelyek közül a legfontosabb, hogy lehetővé teszi a membránkomponensek diffúzióját a membrán síkjában és aszimmetrikus orientációját a membránon keresztül. A modell azért is figyelemre méltó, mert megfelelő kérdéseket vet fel. Két ilyen példa: Befolyásolja-e a membrán fluiditása az enzimaktivitást? Szabályozza-e a koleszterin a fluiditást? Azonban nem megy elég messzire.

Mint kiderült, most már létezik ennek a modellnek egy másik változata, az úgynevezett posztfluidikus mozaikmodell, amely két fogalmat foglal magában, nevezetesen azt, hogy a membránban léteznek olyan diszkrét tartományok, amelyekben specifikus lipid-lipid, lipid-fehérje és fehérje-fehérje kölcsönhatások történnek, valamint rendezett régiók, amelyek mozgásban vannak, de elkülönülnek a kevésbé rendezett régióktól. El kell ismernünk, hogy mindkettő izgalmas probléma, és fontos a következő modellel kapcsolatos gondolkodásunk irányítása szempontjából.

Úgy döntöttünk, hogy a membrántranszport témáját nem vesszük bele ebbe a kötetbe. Ez nyilvánvalóan szakítást jelent a konvenciókkal.

A szándék azonban az, hogy a téma a szervrendszerekkel kapcsolatos későbbi kötetekben is szerepeljen. Helyénvaló lenne ezt az orvostudomány tanításának integrált megközelítését erősítő kísérletnek tekinteni.