Miért nem tudnak írni: Killing the Five-Paragraph Essay and Other Necessities (Az öt bekezdéses esszé megölése és más szükségszerűségek)

Olvasói vélemények

John Warner „Miért nem tudnak írni” című könyve egy átfogó útmutató, amely kritikával illeti a hagyományos írásoktatást, és az írás tanításának hitelesebb és értelmesebb megközelítése mellett érvel. Warner személyes anekdotákat, gyakorlati feladatokat és az oktatási rendszer kritikai elemzését ötvözi, hogy segítsen a pedagógusoknak megérteni, milyen kihívásokkal szembesülnek a diákok, és hogyan lehet ezeket kezelni.

⬤ Jól felépített és éleslátó kritika a hagyományos írásprogramokról.
⬤ Gyakorlati írásgyakorlatokat és stratégiákat kínál, amelyek ösztönzik a diákok hangját és elkötelezettségét.
⬤ A szerző széleskörű, fogalmazástanárként szerzett tapasztalatai alapján.
⬤ Megkérdőjelezi a szokásos oktatási gyakorlatot, különösen a szabványosított tesztek és az öt bekezdéses esszé kapcsán.
⬤ Könnyen érthető példákkal és személyes anekdotákkal.
⬤ Bizonyítékokon alapuló javaslatokat tesz az írásoktatás javítására.

⬤ Néhány olvasó az írásmódot kissé kevéssé lebilincselőnek vagy tankönyvszerűnek találja.
⬤ Egyes pedagógusok számára irreálisnak tűnhet, hogy bizonyos koncepciókat, például a kutatási projekteket elvetik.
⬤ Néhány olvasó úgy érzi, hogy nem minden javasolt ötlet illeszkedik bizonyos tanítási módszerekhez, például a segédeszközökhöz.
⬤ Egyes érvek túlságosan leegyszerűsítettnek vagy szalmabábu tévhiteket tartalmazónak tűnhetnek.

(37 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Why They Can't Write: Killing the Five-Paragraph Essay and Other Necessities

Könyv tartalma:

Úgy tűnik, széleskörű egyetértés van abban, hogy - ami az egyetemi hallgatók íráskészségét illeti - válságban vagyunk. A Miért nem tudnak írni című könyvében John Warner, aki két évtizeden át tanított írást egyetemi szinten, azt állítja, hogy a problémát nem a szigor, az okostelefonok hiánya vagy valamilyen generációs jellemhiba okozza. Ehelyett azt állítja, hogy rosszul tanítjuk az írást.

Warner ezért a szabványosításban, az értékelésekben és az elszámoltathatóságban gyökerező évtizedes oktatási reformokat okolja. Warner szerint nem tettünk mást, mint arra kondicionáltuk a diákokat, hogy "írással kapcsolatos szimulációkat" hajtsanak végre, amelyek átmenetileg átmennek a vizsgán, de kevéssé segítik a tanulók íráskészségének fejlődését. A tanításnak ez a stílusa passzívvá és lekötötte a diákokat. Ami még rosszabb, nem készítette fel őket a főiskolai tanórákon való írásra. Ahelyett, hogy döntéseket hoznának és kritikusan gondolkodnának, ahogyan az íróknak kell, az egyetemisták egyszerűen követik a szabályokat - például az öt bekezdésből álló esszét -, amelyeket azért terveztek, hogy segítsenek nekik átmenni ezeken a magas szintű felméréseken.

A Miért nem tudnak írni című könyvében Warner egyszerre állította fel a betegség diagnózisát és a hibás rendszer javításának tervét. A tanítás és a tanulás terén bevált ismeretek és a klasszikus oktatás legmaradandóbb filozófiái ötvözésével ez a könyv arra hívja fel az olvasókat, hogy fejlesszék az erős írók készségeit, attitűdjeit, tudását és gondolkodásmódját.