Mill Selected Writings: On Liberty, The Subjection of Women, and Utilitarianism
Három könyv egyben!
Ez a gyűjtemény John Stuart Mill három legelismertebb művét egyesíti egyetlen kényelmes kötetben. Ebben a könyvben szerepel:
⬤ A szabadságról.
⬤ A nők alávetése.
⬤ Utilitarizmus.
A szabadságról a XIX. századi társadalom- és politikai filozófia egyik legbeszédesebb védelmét nyújtotta az egyéni szabadságnak, és ma talán a legszélesebb körben olvasott liberális érv a szabadság értéke mellett. Mill a spontaneitás, az egyéniség és a sokféleség szenvedélyes védelmezése, valamint a kötelező uniformizálás és a közvélemény despotizmusának megvetése egyszerre váltott ki csodálatot és elítélést.
Az On Liberty (A szabadságról) nagy hatású és nagy visszhangot kiváltó mű volt. Az On Libertyben bemutatott gondolatok máig sok politikai gondolat alapját képezik.
A The Subjection of Women című művében John Stuart Mill azt az érvet támadja, hogy a nők bizonyos dolgokban természetüknél fogva rosszabbak, mint a férfiak, és ezért el kell őket tántorítani vagy meg kell tiltani tőlük. Azt mondja, hogy egyszerűen nem tudjuk, mire képesek a nők, mert soha nem hagytuk, hogy kipróbálják - senki nem tehet mérvadó kijelentést bizonyítékok nélkül. Nem akadályozhatjuk meg a nőket abban, hogy kipróbáljanak dolgokat, mert lehet, hogy nem lennének rá képesek.
Arra is rámutat, hogy bár a férfiak és nők között lehetnek fizikai különbségek, nincs bizonyíték arra, hogy mentális vagy erkölcsi képességeikben lényegesen különböznek. A nemek közötti egyenlőtlenséget egy olyan régebbi társadalmi rendszer részének tekinti, amelyben a kérdéseket erő alkalmazásával döntötték el, és határozottan amellett érvel, hogy a modern társadalomnak inkább az ész, mint az erő alapján kellene működnie.
Összességében Mill A nők alávetése című műve a modern kor talán legjobb társadalom- és politikai filozófiai esszéje, amelyet a társadalmi igazságosság, a feminizmus vagy az etika iránt érdeklődőknek el kell olvasniuk.
Az utilitarizmus briliánsan kifejti az egyetlen ellentmondásos tételen alapuló pragmatikus etikát.
Mill úgy vélte, hogy a boldogság az egyetlen dolog, amit az emberek önmagukért tesznek, és amire vágyniuk kell. Mivel a boldogság az egyetlen eredendő jó, és mivel a több boldogság jobb, mint a kevesebb, az etikus élet célja a boldogság maximalizálása.
Hogyan döntjük el, hogy mi a "jó" és mi a "rossz"? Az utilitarizmus etikai elmélete szerint jót cselekedni annyit jelent, hogy "a rendelkezésre álló cselekedetek közül mindig azt a cselekedetet hajtjuk végre, amely a legtöbb boldogságot vagy a legkevesebb boldogtalanságot okozza". Messze a legolvasottabb bevezetés ehhez az elmélethez.
Mill Utilitarizmusa a valaha írt erkölcsfilozófia egyik legfontosabb és legvitatottabb műve. A hétköznapi dilemmáktól a nagyszabású társadalmi döntésekig ez a fejtegetés ma is ugyanolyan aktuális, mint amilyen aktuális volt a tizenkilencedik század szellemi és erkölcsi dilemmáiban.
John Stuart Mill angol filozófus, politikai közgazdász, parlamenti képviselő és köztisztviselő volt. A klasszikus liberalizmus történetének egyik legnagyobb hatású gondolkodója, aki széles körben hozzájárult a társadalomelmélethez, a politikaelmélethez és a politikai gazdaságtanhoz. A Liberális Párt tagja és A nők alávetése című korai feminista mű szerzője, Henry Hunt után Mill volt a második parlamenti képviselő, aki 1832-ben a nők választójogát követelte. Legfontosabb művei közé tartozik a System of Logic, az On Liberty, az Utilitarianism, az An Examination of Sir William Hamilton's Philosophy és a The Subjection of Women.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)