Értékelés:

A „The Blacker the Ink” című könyv a fekete identitás képregényekben megjelenő összetett reprezentációit vizsgálja különböző tudományos hozzájárulásokon keresztül. Négy részre tagolódik, amelyek a képregényekben megjelenő faji hovatartozást, az újságcikkeket, a fekete szuperhősöket és a grafikus regényeket vizsgálják, miközben rávilágít a médiumban a feketeséggel kapcsolatos történelmi és jelenlegi narratívákra. A kötetet a faj és a képregény metszéspontjainak kritikai meglátásairól jegyzik, ami értékes forrássá teszi a tudományos tanulmányok számára.
Előnyök:⬤ A fekete identitás átfogó vizsgálata a képregényekben több szempontból és több időszakban.
⬤ A legfontosabb művek és témák kritikai elemzése, tudományos mélységet nyújtva.
⬤ Alternatív módszereket kínál a fekete reprezentációk megértéséhez, kiszélesítve a diskurzust.
⬤ Alapvető olvasmány a képregényelmélet kutatói és hallgatói számára.
⬤ Kiemeli a terület neves tudósainak hozzájárulásait.
⬤ Az alkalmi olvasók vagy a képregénytudományok területén újonnan járatosak számára túlságosan tudományos és sűrű lehet.
⬤ Néhány olvasó úgy találhatja, hogy a könyv tudományos fókusza ellenére a vitákból hiányoznak a kortárs médiumok közötti példák.
(3 olvasói vélemény alapján)
The Blacker the Ink: Constructions of Black Identity in Comics and Sequential Art
A 2016-os Will Eisner képregényipari díj nyertese a legjobb tudományos/tudományos munkáért.
A Popular Culture Association/American Culture Association 2016-os Ray and Pat Browne Award for Best Edited Collection in Popular Culture and American Culture díjának nyertese.
A 2016-os PEN Oakland-Josephine Miles Award for Excellence in Literature díj nyertese
Ha sokaknak a képregények jutnak eszébe, akkor elsőként a köpenyes keresztes lovagok és a spandexet viselő szuperhősök jutnak eszükbe. Talán elkerülhetetlenül fehér férfiakról (és ritkábban nőkről) szólnak ezek a képek. Csak az 1970-es években jelentek meg az afroamerikai szuperhősök, mint Luke Cage, Blade és mások. De ahogy ez az izgalmas új gyűjteményből kiderül, ezek a szuperhős-képregények csak egy kis részét képezik annak a rengeteg ábrázolásnak, amely az elmúlt évszázadban a fekete karaktereket a képregényekben, képregényekben és grafikus regényekben ábrázolta.
A The Blacker the Ink az első olyan könyv, amely nemcsak a fekete karakterek sokszínűségét vizsgálja a képregényekben, hanem azt is, hogy a fekete művészek, írók és kiadók milyen sokféleképpen hagytak nyomot az iparágban. A tizenöt eredeti esszé tematikusan "panelekbe" rendezett, az újságok vicces oldalain megjelent szekvenciális művészet előtt tisztelegve olyan utazásra visz bennünket, amely az 1930-as évek afroamerikai újságképregényeitől a 2000-es évek frankofón grafikus regényeiig tart. Miközben a gyűjtemény bemutatja az afroamerikaiak képregényekben és szekvenciális művészetben megjelenő képeinek széles spektrumát, közös karaktertípusokat és témákat is azonosít, amelyek a The Boondocks című szalagtól a Nat Turner című grafikai regényig mindent áthatnak.
Bár nem zárkózik el a képregényekben megjelenő faji sztereotípiák örökségének és az iparágban tapasztalható faji előítéleteknek a vizsgálatától, a The Blacker the Ink inspiráló történeteket is kínál úttörő afroamerikai művészekről és írókról. Akár megrögzött képregényrajongó vagy a vicces oldalak alkalmi olvasója vagy, ezek az esszék új értékelést adnak majd arról, hogy a fekete karakterek és alkotók milyen vibráló színfoltot hoztak a képregények világába.