Értékelés:
A „Minél feketébb a tinta: A fekete identitás konstrukciói a képregényben és a képregényművészetben” című könyv a fekete identitás és a képregényművészet metszéspontját vizsgálja különböző tudományos hozzájárulásokon keresztül. A könyv a képregényekben, az újságcsíkokban, a fekete szuperhősökben és a grafikus regényekben megjelenő faji ábrázolást tárgyaló részekre tagolódik.
Előnyök:A könyv átfogó elemzést nyújt a fekete reprezentációról a képregényekben, és számos kritikai nézőpontot és módszertant nyújt. A képregényelmélet kutatói számára alapvető olvasmányként dicsérik, és értékes bevezetés a témába, különösen mielőtt az olyan népszerű médiumok, mint a „Fekete Párduc” és a „Luke Cage” hasonló témákat hoztak a mainstreambe.
Hátrányok:Egyes olvasók úgy találhatják, hogy a könyv nem foglalkozik a megjelenése után a populáris kultúrában megjelenő újabb művekkel és témákkal, ami korlátozhatja relevanciáját a képregény területén folyó aktuális viták szempontjából.
(3 olvasói vélemény alapján)
The Blacker the Ink: Constructions of Black Identity in Comics and Sequential Art
A 2016-os Will Eisner képregényipari díj nyertese a legjobb tudományos/tudományos munkáért.
A Popular Culture Association/American Culture Association 2016-os Ray and Pat Browne Award for Best Edited Collection in Popular Culture and American Culture díjának nyertese.
A 2016-os PEN Oakland-Josephine Miles Award for Excellence in Literature díj nyertese
Ha sokaknak a képregények jutnak eszébe, akkor elsőként a köpenyes keresztes lovagok és a spandexet viselő szuperhősök jutnak eszükbe. Talán elkerülhetetlenül fehér férfiakról (és ritkábban nőkről) szólnak ezek a képek. Csak az 1970-es években jelentek meg az afroamerikai szuperhősök, mint Luke Cage, Blade és mások. De ahogy ez az izgalmas új gyűjteményből kiderül, ezek a szuperhős-képregények csak egy kis részét képezik annak a rengeteg ábrázolásnak, amely az elmúlt évszázadban a fekete karaktereket a képregényekben, képregényekben és grafikus regényekben ábrázolta.
A The Blacker the Ink az első olyan könyv, amely nemcsak a fekete karakterek sokszínűségét vizsgálja a képregényekben, hanem azt is, hogy a fekete művészek, írók és kiadók milyen sokféleképpen hagytak nyomot az iparágban. A tizenöt eredeti esszé tematikusan "panelekbe" rendezett, az újságok vicces oldalain megjelent szekvenciális művészet előtt tisztelegve olyan utazásra visz bennünket, amely az 1930-as évek afroamerikai újságképregényeitől a 2000-es évek frankofón grafikus regényeiig tart. Miközben a gyűjtemény bemutatja az afroamerikaiak képregényekben és szekvenciális művészetben megjelenő képeinek széles spektrumát, közös karaktertípusokat és témákat is azonosít, amelyek a The Boondocks című szalagtól a Nat Turner című grafikai regényig mindent áthatnak.
Bár nem zárkózik el a képregényekben megjelenő faji sztereotípiák örökségének és az iparágban tapasztalható faji előítéleteknek a vizsgálatától, a The Blacker the Ink inspiráló történeteket is kínál úttörő afroamerikai művészekről és írókról. Akár megrögzött képregényrajongó vagy a vicces oldalak alkalmi olvasója vagy, ezek az esszék új értékelést adnak majd arról, hogy a fekete karakterek és alkotók milyen vibráló színfoltot hoztak a képregények világába.
