Mire való a művészet?

Olvasói vélemények

A könyv a művészet és az emberi fejlődés kapcsolatának mélyreható és tudományos feltárását mutatja be, arra ösztönözve az olvasót, hogy elgondolkodjon a művészet evolúciós jelentőségén. Bár egyedülálló perspektívát és értékes meglátásokat kínál, az írás sűrű, és kihívást jelenthet a megemésztése.

⬤ Tanulságos, és a művészet emberi fejlődésben betöltött szerepének számos aspektusát tárgyalja
⬤ egyedi, tudományos nézőpontot mutat be
⬤ hatással van a művészetoktatás filozófiájára
⬤ lebilincselő vitát kínál a művészet evolúciójáról és az emberi kultúrában betöltött jelentőségéről.

⬤ Sűrű és terjedelmes írás, amely gondos és lassú olvasást igényel
⬤ nehéz lehet gyorsan felfogni
⬤ nem alkalmas a könnyed vagy gyors olvasásra vágyóknak.

(12 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

What Is Art For?

Könyv tartalma:

Minden emberi társadalomban megjelenik valamilyen "művészetnek" nevezhető magatartásforma, és a legtöbb társadalomban a miénktől eltérő társadalmakban a művészetek szerves szerepet játszanak a társadalmi életben. Azoknak, akik a művészetet a legtágabb értelemben, mint egyetemes emberi adottságot szeretnék megérteni, túl kell lépniük a modern nyugati elitista felfogáson, amely figyelmen kívül hagyja más kultúrákat és figyelmen kívül hagyja az emberi faj négymillió éves evolúciós történetét.

Ez a könyv új és példátlanul átfogó elméletet kínál a művészet evolúciós jelentőségéről. A művészetet, amely nemcsak a képzőművészetet, hanem a zenét, a költői nyelvet, a táncot és az előadást is jelenti, most először vizsgáljuk biológiai-viselkedéselméleti vagy etikai szempontból. Kimutatásra kerül, hogy az emberi lét biológiai szükségszerűsége és az emberi faj alapvető jellemzője.

Ebben a provokatív tanulmányban Ellen Dissanayake a művészetet a játékkal és a rituálékkal együtt olyan emberi viselkedésformákként vizsgálja, amelyek "különlegessé teszik", és azt javasolja, hogy a különlegessé tétel olyan öröklött tendencia, amely éppúgy az emberi faj velejárója, mint a beszéd és az eszközkészítés. Azt állítja, hogy a művészetek a társadalmilag fontos tevékenységek emlékezetessé és élvezetessé tételének eszközeként fejlődtek ki, és így alapvető fontosságúak voltak az emberi túléléshez.

A leegyszerűsítést és redukcionizmust elkerülve ez az eredeti, szintetikus megközelítés lehetővé teszi a művészet eredetével, természetével, céljával és értékével kapcsolatos régi kérdések újragondolását. Átlépi a diszciplináris határokat, és számos különböző területet integrál: emberi etológia; evolúciós biológia; a művészet pszichológiája és filozófiája; fizikai és kulturális antropológia; "primitív" és őskori művészet; nyugati kultúrtörténet; és gyermekművészet. Az utolsó fejezet, "A hagyománytól az esztétikáig" azt vizsgálja, hogy a modern nyugati társadalom milyen módon tért el más társadalmaktól - különösen attól a társadalomtípustól, amelyben az ember kifejlődött -, és megvizsgálja, hogy ez az eltérés milyen hatással van a művészetünkre és a művészethez való viszonyulásunkra.

Ez a könyv azoknak az olvasóknak szól, akik érdeklődnek a művészetek vagy az emberi természet és a modern társadalom állapota iránt.