Mit tanítanak nekünk az állatok a politikáról

Olvasói vélemények

Brian Massumi „Mit tanítanak nekünk az állatok a politikáról” című könyve az állati ösztönök, a játék és az emberi kapcsolatok filozófiai feltárása. A kritikák kiemelik a nyelv és a kreativitás játékon keresztül történő megértésének innovatív megközelítését, de egyesek kritizálják, hogy nem elég világos és túlságosan elméleti.

⬤ Újszerű és elgondolkodtató perspektívát kínál az állati ösztönök és az emberi filozófia témakörében.
⬤ Mélyen foglalkozik az olyan fogalmakkal, mint a játék, a reprezentáció és a relacionalitás, így a kortárs filozófia iránt érdeklődők számára kifizetődő olvasmány.
⬤ Sikeresen megkérdőjelezi az ösztönről és a nyelvről alkotó módon alkotott hagyományos elképzeléseket.

⬤ Egyes olvasók szerint túlságosan elméleti és sűrű, ami elidegenítheti azokat, akik nem jártasak a modern filozófiai fogalmakban.
⬤ A Deleuze-ra és Guattarira helyezett hangsúly az alkalmi olvasók számára visszatartó erővel bírhat, mivel nem feltétlenül felel meg az állatokról és a politikáról szóló egyszerű vitára vonatkozó elvárásaiknak.
⬤ Kritika éri a könyv relevanciáját és koherenciáját, és vannak olyan vélemények, amelyek szerint világos cél nélkül sodródik a posztmodern zsargonba.

(4 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

What Animals Teach Us about Politics

Könyv tartalma:

A What Animals Teach Us about Politics című könyvében Brian Massumi az "állat" kérdésével foglalkozik. Azáltal, hogy az embert állatként kezeli, kidolgozza az állati politika koncepcióját.

Az ő politikája nem az állat emberi politikája, hanem egy integrálisan állati politika, amely megszabadult a "primitív" természeti állapot konnotációitól és a modern gondolkodást átható, az ösztönökkel kapcsolatos előfeltevésektől. Massumi az evolúcióbiológia, az állati viselkedés és a filozófia uralkodó áramlatai által marginalizált fogalmakat - például a játék, a szimpátia és a kreativitás fogalmait - integrálja a természet fogalmába. Ennek során szükségszerűen kitágul a vizsgálódása, és nemcsak az állati viselkedésre, hanem az állati gondolkodásra is kiterjed, valamint annak távolságára vagy közelségére azokhoz a képességekhez, amelyek felett az emberi állatok monopóliumot követelnek: a nyelvre és a reflexív tudatosságra.

Massumi számára az emberek és az állatok egy kontinuumon léteznek. E kontinuum megértése, miközben figyelembe veszi a különbséget, a "kölcsönös befogadás" új logikáját követeli meg.

Massumi e logika fogalmi forrásait olyan gondolkodók munkásságában találja meg, mint Gregory Bateson, Henri Bergson, Gilbert Simondon és Raymond Ruyer. Ez a tömör könyv beavatkozik a Deleuze-tanulmányok, a poszthumanizmus és az állattan tanulmányozásába, valamint olyan széleskörű kutatási területekre, mint az affektuselmélet, az esztétika, a megtestesült megismerés, a politikaelmélet, a folyamatfilozófia, a játékelmélet és Alfred North Whitehead gondolatai.