Olvasói vélemények
Összegzés:Morris Rossabi „Modern Mongólia” című könyve átfogó képet ad Mongólia 1990 utáni, a szocializmusból a piacgazdaságba való átmenetéről. Feltárja az ebben az időszakban bekövetkezett társadalmi-gazdasági és politikai fejleményeket. Az olvasók azonban megjegyezték a szerző erős ideológiai elfogultságát és az árnyaltság hiányát, ami a könyv pontosságát és mélységét illetően vegyes kritikákhoz vezetett.
Előnyök:⬤ Átfogó és részletes beszámoló Mongólia szocializmus utáni történetéről.
⬤ Magával ragadó elbeszélés, amely megragadja az átmenet során felmerülő kihívásokat.
⬤ Jól kutatott, nagy mennyiségű interjút és forrásanyagot tartalmaz.
⬤ A nemzetközi adományozó szervezetek és Mongóliára gyakorolt hatásuk kritikája.
⬤ Értékes mind a komoly diákok, mind a mongol történelem iránt érdeklődő alkalmi olvasók számára.
Hátrányok:⬤ Erős ideológiai elfogultság, elsősorban antikapitalista, ami háttérbe szorítja az objektivitást.
⬤ Hiányoznak az árnyalatok, és egydimenziós képet ad a társadalmi-gazdasági változásokról.
⬤ Egyes állításokat pontatlannak vagy hiányosnak minősítettek.
⬤ Elterjedt az ismétlődés, és néhány olvasó száraznak találta az írást.
⬤ Kritizálták, hogy figyelmen kívül hagyja az ellentétes bizonyítékokat és a Mongólia fejlődésével kapcsolatos alternatív nézeteket.
(14 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Modern Mongolia: From Khans to Commissars to Capitalists
Könyv tartalma:
Az óriási szomszédai, Oroszország és Kína közé szorított Mongólia volt az első ázsiai ország, amelyik bevezette a kommunizmust, és az első, amelyik elhagyta azt.
Amikor a Szovjetunió az 1990-es évek elején összeomlott, Mongólia a nemzetközi pénzügyi szervezetekhez - köztük a Nemzetközi Valutaalaphoz, a Világbankhoz és az Ázsiai Fejlesztési Bankhoz - fordult segítségért, hogy ellensúlyozza a kommunista világban bekövetkezett zavarok okozta gazdasági változásokat. A Modern Mongólia az eddigi legjobban tájékozott és legátfogóbb beszámoló Mongólia elmúlt évtizedbeli politikai-gazdasági helyzetéről.
Morris Rossabi feltárja benne a szovjet támogatás megvonásának hatásait, a nemzetközi pénzügyi ügynökségek szerepét a tiszta piacgazdaság támogatásában, valamint azt, hogy az új politikák miként vezettek nagyobb politikai szabadsághoz, de munkanélküliséghez, szegénységhez, a jövedelem egyre egyenlőtlenebb elosztásához, valamint a mongol társadalom oktatásának, egészségének és jólétének romlásához. Rossabi bemutatja, hogy a támogatásokat és kölcsönöket nyújtó ügynökségek ragaszkodtak ahhoz, hogy Mongólia olyan politikákhoz tartsa magát, amelyek általában nem vették figyelembe az ország egyedi örökségét és társadalmát. Bár az állami vagyon eladásának, a minimalista kormányzásnak, a kereskedelem és az árak liberalizációjának, a kiegyensúlyozott költségvetésnek és a megszorításoknak jelentős gazdasági növekedést kellett volna eredményezniük, Mongólia - a világ ötödik legnagyobb egy főre jutó külföldi segélyben részesülő országa - nem a várt módon állt talpra.
Miközben részletezi ezt a kollektív gazdaságból a kapitalista gazdaságba való fájdalmas átmenetet, Rossabi elemzi Mongólia hirtelen demokrácia felé való nyitásának kulturális hatásait is. Megvizsgálja Mongólia nemzetközi helyzetének tágabb értelemben vett következményeit, és mérlegeli a jövőjét, különösen Kínával kapcsolatban.
