Modern művészet

Olvasói vélemények

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 7 olvasói szavazat alapján történt.

Eredeti címe:

Modern Art

Könyv tartalma:

Az először 1883-ban megjelent, de angolra még soha le nem fordított J.-K. Huysmans művészetkritikáinak gyűjteményéből kiderül, hogy a Természet ellen szerzője esztétikai véleményeiben éppoly harcias volt, mint irodalmi nézeteiben.

Abban az időben, amikor az impresszionistákat még mindig gúnyolták, vagy ami még rosszabb, semmibe vették, Huysmans dacosan kijelentette, hogy Degas a legjobb festő Franciaországban. Oldalait olyan művészek műveinek elemzésével töltötte meg, akiknek zsenialitását és népszerűségét az idő igazolta: Gustave Caillebotte, Paul Gauguin, Mary Cassatt, Edouard Manet, Berthe Morisot, Odilon Redon és Gustave Moreau. Huysmans e független művészekről szóló kritikáit az évente megrendezett Hivatalos Szalon kritikáival váltakoztatja, amelynek konvencionális és szárazan akadémikus műveit a tőle megszokott élvezettel és szidalmazással bírálja.

Ez a L'Art moderne első teljes fordítása, amely 200 fekete-fehér illusztrációt, jegyzeteket és egy művészglosszáriumot is tartalmaz.

„Kevés XIX. század végi művészetkritikus állt egyértelműbben a történelem jobb oldalán, mint a korai J.-K.

Huysmans. Az 1880-as „Függetlenek kiállításáról” írt esszéjét olvasva ugyanis visszatekintve felfedezhetjük a huszadik század esztétikai preferenciáinak előszelét. Azzal, hogy Degas-t előnyben részesítette Manet-vel szemben, Huysmans máris eltávolodott naturalista főmesterétől, Zolától.

Ez az utazás a következő évben fejeződött be leghíresebb műve, a Természet ellen című műve megjelenésével, amely egyben művészettörténeti elmozdulást is jelent Gustave Moreau és Odilon Redon szimbolista irányába, és távolabb a modern élet keresésétől, amelyet az impresszionistákról szóló beszámolói testesítenek meg az 1880-as, 1881-es és 1882-es elutasításokban. Ezek az esszék ellentmondásban állnak azzal a vitriollal, amelyet az 1879-es, 1880-as, 1881-es és 1882-es hivatalos szalonokra zúdít... King bevezetőjének hangvételében jelentős ismeretekről és könnyed humorról egyaránt tanúbizonyságot tesz.

Részletes jegyzetei és a művészekről szóló szójegyzéke hasznosak, de az olvasó számára különösen vonzó, hogy a szöveg fő része számos említett festményhez kis fekete-fehér illusztrációkat tartalmaz, amelyek közül néhányat az eredeti Szalon-katalógusokból vett." Nicholas White a The Times Literary Supplementben.