Mongólia a huszadik században

Olvasói vélemények

A könyv Mongólia nemzetközi kapcsolataira és történelmi kontextusára összpontosító tudományos esszék jól szervezett gyűjteménye. Jelentős témákat dolgoz fel, köztük Mongólia és a császári Kína kapcsolatát, szovjet szatellitként betöltött szerepét és modern átalakulását, különösen a külkapcsolatok összefüggésében. A gyűjteményből azonban hiányzik az egységes elbeszélés koherenciája, és az alkalmi olvasók számára nem biztos, hogy alkalmas.

⬤ Jól szervezett
⬤ koherens elemző elbeszélés
⬤ értékes betekintést nyújt Mongólia történelmébe és nemzetközi kapcsolataiba
⬤ változatos és fontos témákat ölel fel.

⬤ Egységes könyvként nem koherens
⬤ egyes tartalmak hiányosak, különösen a jelenlegi gazdasági és politikai átalakulások tekintetében
⬤ a térképek minősége hiányos
⬤ alkalmi olvasók számára nem alkalmas.

(2 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Mongolia in the Twentieth Century

Könyv tartalma:

Mongólia távoli kiterjedése a legtöbb nyugati ember számára rejtélyes maradt, és ez a 20. században sem volt másképp.

A legendás hódító, Csingiz kán hazája, a modern időkben Mongólia maga is birodalmi rivalizálás tárgya volt. A 20. század nagy részében szovjet uralom alatt állt.

Mihail Gorbacsov 1989-ben kezdte meg a szovjet csapatok kivonását Mongóliából, amely folyamat 1992-ben fejeződött be.

1996-ra az ellenzéki pártok koalíciója győzött az országos választásokon, és Mongólia új útra lépett. Talán ez a legérdekesebb a rendszerváltás utáni átmeneti társadalmak közül.

Ez a kötet az elmúlt évszázad mongol történelmét vizsgálja, és nemcsak Mongóliát, hanem az oroszországi és kínai mongol közösségeket is felöleli. Az új levéltári kutatásokon és a legfrissebb terepmunkákon alapuló hozzászólások a világ legjobb szakértőitől származnak - köztük négy mongol szerzőtől, valamint Japánból, Oroszországból, Tajvanról, Nagy-Britanniából és az Egyesült Államokból. Stephen Kotkin bevezető fejezete áttekintést nyújt a mongol tanulmányokról.

Az 1. rész esszéi a Külső-Mongóliáért folytatott kínai-orosz versengést vizsgálják. A 2.

rész a nemzetközi diplomáciát vizsgálja Mongóliában, beleértve Japán szerepét. A 3.

rész a kortárs kérdésekre összpontosít, a gazdasági és kulturális változásoktól a feltörekvő elitekig. A záró esszé a mongol külpolitikát tekinti át.