Értékelés:
Patricia Lockwood versgyűjteménye, a „Haza haza haza haza hazaszexuálisok” az olvasókból a legkülönfélébb reakciókat váltja ki. Sokan értékelik egyedi hangját, ötletes képi világát és témáinak merészségét, különösen az olyan versekben, mint a 'Rape Joke'. Néhány olvasó azonban elveszettnek vagy csalódottnak érzi magát, mert túlságosan bonyolultnak találja a stílusát, vagy nem olyan úttörőnek, mint amilyennek hirdetik. A gyűjteményt a humor, az okosság és az érzelmi mélység jellemzi, bár nem biztos, hogy mindenkinek tetszeni fog.
Előnyök:⬤ Egyedi és kreatív írói stílus
⬤ ötletes képi világ
⬤ feltűnően hatásos és magával ragadó versek
⬤ humor és érzelmi mélység elemei
⬤ újraolvasáskor is kifizetődő
⬤ olyan kiemelkedő darabokat tartalmaz, mint a 'Rape Joke'.
⬤ Néhány verset bonyolultnak vagy túlságosan összetettnek érzek
⬤ nem minden vers egyformán hat, a középső részek egyesek számára monotonnak tűnnek
⬤ inkább a költők, mint az általános olvasók számára
⬤ egyesek kiábrándítónak vagy nem találják a verseket.
(36 olvasói vélemény alapján)
Patricia Lockwood, a Senki sem beszél erről című regény szerzőjének második, elismert verseskötete.
AZ ÉV LEGJOBB KÖNYVÉNEK VÁLASZTOTTÁK: The New York Times * The Boston Globe * Powell's * The Strand * Barnes & Noble * BuzzFeed * Flavorwire.
Patricia Lockwood második gyűjteményének versei közérthetően és varázslatosan szólnak korunk legsürgetőbb kérdéseiről, mint például: Amerika lecsúszik Kanadára? Mi történik, ha a Niagara-vízesés berúg egy esküvőn? Törvényes-e összeházasodni egy kitömött bagolykiállítással? Miért nem hívnak többé senkit sem Garynek? Szerelmesek voltak-e valaha is a Hatfield és McCoy babák?
Lockwood sorainak meredek dőlése hógolyózik lefelé az olvasót, minden egyes fordulattal felhalmozva a táj darabkáit. A versek témája a természeti világ, de képeik a természetben soha nem fordulnának elő. Ez a könyv egyszerre komoly és vicces, mint egy nagy sír, amelyben egy bohóc fekszik.
