Uses and Abuses of Moses: Literary Representations since the Enlightenment
A Mózes felhasználása és visszaélése című könyvében Theodore Ziolkowski a bibliai Mózes alakjának a felvilágosodás óta történt főbb irodalmi feldolgozásait tekinti át. Schiller és Goethe nagy hatású feldolgozásaitól kezdve, akik számára Mózes egy misztikus szekta tagja, illetve egy erőszakos gyilkos volt, Ziolkowski drámák, versek, operák, regények és filmek lenyűgöző sorát vizsgálja, hogy bemutassa, milyen sokféleképpen használták ki Mózes karizmatikus alakját - a címben szereplő "felhasználások és visszaélések" - különböző ideológiai és kulturális célok szolgálatában.
Ziolkowski széleskörű és alapos tanulmánya összehasonlítja és elemzi közel száz író kísérleteit arra, hogy kitöltsék a Mózes életéről szóló bibliai beszámoló hiányosságait, és megmagyarázzák Mózes mint vezető, törvényhozó és próféta motivációit. Ahogy Ziolkowski gazdagon bemutatja, Mózesről alkotott képét olyan történelmi tényezők befolyásolták, mint az 1820-as évek Egyiptomániája, a tizenkilencedik század közepének forradalmi mozgalmai, a feketék felszabadításának korai mozgalma az Egyesült Államokban, valamint a tizenkilencedik század végének kritikai bibliatudománya, mielőtt a huszadik században a marxisták, szocialisták, nácik és freudisták kisajátították volna.
A vizsgált művek többsége osztrák-német és angol-amerikai íróktól származik, de Ziolkowski jelentős példákat hoz magyar, svéd, norvég, ukrán, dán, holland, olasz és francia művekből is. Mózes alakja Ziolkowski szavaival élettel teli szeizmográffá válik, amelynek irodalmi recepcióján keresztül nyomon követhetjük az elmúlt két évszázad kulturális tájképének számos változását.
