Mujeres del Alma Ma: Sobre El Amor Impaciente, La Vida Larga Y Las Brujas Buenas (A nagy életről és a bűnökről)

Olvasói vélemények

Isabel Allende e könyve számos kritikát kapott, kiemelve erős érzelmi hatását és feminista témáit. Míg sok olvasó nagyra értékelte élénk és leíró írását, néhányan túlzónak találták a feminizmusra való összpontosítást. A könyv mély visszhangot kelt az olvasókban, különösen a nőkben, és egyszerre tekintik lebilincselő olvasmánynak és a nők jogairól szóló értékes elmélkedésnek. Vannak azonban kritikák a könyv fizikai megjelenésével és tempójával kapcsolatban.

⬤ Leíró és magával ragadó írói stílus, amely mélyen kötődik az olvasókhoz.
⬤ A nők helyzetének világméretű, éleslátó feltárása.
⬤ Inspiráló és jól hangzik, különösen a nők körében.
⬤ Könnyen olvasható, társalgási hangulatú.
⬤ Hatékonyan foglalkozik olyan fontos kérdésekkel, mint a feminizmus és a személyes tapasztalatok.

⬤ Néhány olvasó úgy érezte, hogy a könyv túlságosan a feminizmusra összpontosít, háttérbe szorítva a többi elbeszélő elemet.
⬤ A kiadás fizikai megjelenését kritizálták, mivel nem volt megfelelő.
⬤ Néhány kritikus szerint a könyv nem volt olyan magával ragadó, mint Allende más művei.

(254 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Mujeres del Alma Ma: Sobre El Amor Impaciente, La Vida Larga Y Las Brujas Buenas

Könyv tartalma:

MINDEN ÉVBEN.

O VIVIDO Y CADA ARRUGA CUENTAN MI HISTORIA.

Isabel Allende elmerül az emlékezetében, és izgalmas könyvet kínál nekünk a feminizmushoz és a női lét tényéhez való viszonyáról, miközben igazolja, hogy a felnőtt életet teljes intenzitással kell élni, érezni és élvezni.

A Mujeres del alma m a-ban a nagy chilei írónő meghív minket, hogy kísérjük el erre a személyes és érzelmi utazásra, amelyben áttekinti a feminizmushoz fűződő kapcsolatát a gyermekkorától napjainkig. Felidézi élete néhány meghatározó nőalakját, mint például az a oradas Panchita, Paula vagy az ügynök Carmen Balcells.

Olyan releváns írók, mint Virginia Woolf és Margaret Atwood.

A fiatal művészekre, akik generációjuk lázadását hozzák össze, vagy - sok más mellett - azokra a névtelen nőkre, akiket erőszak ért, és akik méltósággal és bátorsággal telve felállnak és továbblépnek... Ők azok, akik annyira inspirálják őt, és akik oly sokszor elkísérték egész életében: a lelke asszonyai. Végül a #MeToo mozgalomról - amelyet támogat és ünnepel -, a származási országában nemrégiben lezajlott társadalmi felkelésekről és természetesen a világméretű járvány miatt kialakult új helyzetről is elmélkedik. Mindezt anélkül, hogy elveszítené azt az összetéveszthetetlen szenvedélyt az élet iránt, és ragaszkodik ahhoz, hogy a ́.

A korból, mindig van idő a szerelemre.

ANGOL NYELVŰ LEÍRÁS

Szenvedélyes és inspiráló elmélkedés arról, mit jelent nőnek lenni, a latin-amerikai irodalom egyik vezető hangjától, Isabel Allendétől.

Angol kiadás: THE SOUL OF A WOMAN, by Isabel Allende Ballantine Books, 3/2/2021)

Amikor azt mondom, hogy már az óvodában feminista voltam, nem túlzok - kezdi Isabel Allende. Gyermekként végignézte, ahogy a férje által elhagyott édesanyja források és hang nélkül gondoskodik három kisgyermekéről. Isabel heves és dacos kislány lett, aki elhatározta, hogy harcolni fog azért az életért, amit az anyja nem kaphatott meg. Az 1960-as évek végén felnőtté váló fiatal nőként meglovagolta a feminizmus első hullámát. A hasonlóan gondolkodó újságírónők törzsében először érezte jól magát a saját bőrében, miközben ők késsel a foguk között írtak a női kérdésekről. Látta, mit ért el a feminista mozgalom az élete során. Három szenvedélyes házassága során pedig megtanulta, hogyan lehet nőként fejlődni úgy, hogy közben van partnerünk, mikor kell kilépni, és milyen előnyökkel jár, ha valaki vállalja a szexualitását.

Mit akarnak tehát a nők? Hogy biztonságban legyenek, hogy megbecsüljék őket, hogy békében éljenek, hogy saját erőforrásokkal rendelkezzenek, hogy kapcsolatban legyenek, hogy irányíthassák a testüket és az életüket, és mindenekelőtt, hogy szeressék őket. Mindezeken a frontokon még sok a tennivaló, és ez a könyv, Allende reményei szerint, meggyújtja lányaink és unokáink fáklyáját az enyémmel együtt. Nekik kell majd élniük értünk, ahogy mi éltünk az anyáinkért, és folytatniuk kell a még hátralévő munkát.