Nassau Plantation: Egy texasi német rabszolgaültetvény fejlődése

Olvasói vélemények

A „Nassau Plantation” kritikái kiemelik az alapos kutatást és a lebilincselő elbeszélést, amely a Texasba irányuló német bevándorlás történetére és az 1840-es években alapított nevezetes ültetvényre összpontosít. A legtöbb olvasó úgy találta, hogy a könyv lényeglátó és informatív, és értékes részleteket nyújt a texasi történelem egy kevésbé ismert aspektusáról. Néhányan azonban megjegyezték, hogy az írói stílus száraznak tűnhet, különösen azok számára, akik jobban kedvelik a lebilincselőbb történetmesélést.

⬤ Alapos kutatás és új információk a német-texasi történelemről.
⬤ Jól megírt elbeszélés, amely a jelentős eseményekre és személyiségekre összpontosít.
⬤ Az Adelsverein és a Nassau Plantation történelmi kontextusának éleslátó elemzése.
⬤ A szerző által hozzáadott illusztrációk fokozzák az olvasás élményét.

⬤ Néhány olvasó úgy találta, hogy az írói stílus száraz, és hiányzik belőle az elbeszélői érzék.
⬤ A 13. fejezetből hiányoznak a fejezetjegyzetek, bár ez valószínűleg nem a szerző hibája.

(5 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Nassau Plantation: The Evolution of a Texas German Slave Plantation

Könyv tartalma:

Az 1840-es években egy német nemesekből álló szervezet, a Mainzner Adelsverein megpróbált több ezer német emigránst letelepíteni a texasi határon. A mai Round Top közelében, Texas északi részén, Fayette megye északi részén található Nassau Plantation jelentős része volt ennek a történetnek. Senki sem dokumentálta azonban megfelelően a rabszolgaültetvény szerepét, és senki sem adott meggyőző magyarázatot az Adelsvereinről német szemszögből.

James C. Kearney rengeteg eredeti forrásanyagot tanulmányozott (ezek nagy része német nyelven), hogy megvilágítsa az ültetvény történetét és az Adelsverein nagyobb céljait és motivációit, mind Texasban, mind Németországban. Ezenfelül ez az új tanulmány rávilágít a német emigránsok rabszolgasághoz való problematikus viszonyára. Ma már kevesen tudják, hogy az egyesület eredeti gyarmatosítási tervében szerepelt a rabszolgaültetvények tulajdonlása és működtetése is. Ironikus módon a társaság által később létrehozott német települések a rabszolgaság- és szecesszióellenes érzelmek melegágyai lettek.

A németországi kritikákra reagálva a társaság 1845-ben "rabszolgamentes övezetnek" nyilvánította gyarmatait. Ez a törvény a társaságot a Texashoz csatolás előtti bonyolult politikai környezet középpontjába helyezte. James A. Mayberry többek között angol-német összeesküvésre gyanakodott, hogy az államot rabszolgaságellenes bevándorlókkal árasszák el, és a törvényhozásban tüzes beszédet tartott, amelyben elítélte a társaságot.

Az 1850-es években az ültetvény a Fayette és Austin megyékbe irányuló német bevándorlás mágnese lett. Ezzel kapcsolatban Kearney feltárja Otto von Roeder, egy nagyrészt elhanyagolt, de fontos texasi német szerepét és befolyását. Egy másik fejezet a von Rosenberg család odüsszeiájával foglalkozik, akik 1850-ben telepedtek le az ültetvényen, és hozzájárultak ahhoz, hogy a közeli Round Top városát a kultúra és az oktatás regionális központjává emeljék. A család számos tagja később vezető és befolyásos pozíciókat töltött be Texasban.

Az ültetvényt számos neves személyiség tisztelte meg - többek között Carl Solms-Braunfels hercege, Johann Otto Freiherr von Meusebach, F. Lindheimer botanikus és a híres természettudós, Dr. Ferdinand Roemer, hogy csak néhányat említsünk. Drámai események is történtek az ültetvényen, köztük egy halálos lövöldözés, két rabszolga sikeres szökése (amelyet példátlan módon dokumentáltak), valamint a tulajdonjoggal kapcsolatos pereskedés, amely a texasi legfelsőbb bíróságig és az amerikai legfelsőbb bíróságig is eljutott.