Értékelés:
A könyv jelentős memoár, amely a 20. század eleji orosz irodalmi életet tárja fel a szerző oroszországi száműzetése alatt készült kilenc írói portrén keresztül. A fordítás gördülékenynek és hozzáértőnek tekinthető, bár a mű inkább szociológiai jellegű, mint tisztán irodalomkritikai, ami nem biztos, hogy minden olvasó elvárásainak megfelel.
Előnyök:⬤ Gördülékeny és hozzáértő fordítás
⬤ lényeglátó portrék gyűjteménye
⬤ jól kutatott
⬤ egyedülálló szociológiai perspektívát kínál
⬤ kiterjedt idézeteket tartalmaz Eszenyin költészetéből
⬤ gazdagítja az orosz irodalmi emigráció élményének megértését.
Inkább a szociológiára és a karakterelemzésre, mint az irodalomkritikára összpontosít, ami csalódást okozhat néhány mélyebb irodalomkritikát váró olvasónak; néhány bemutatott alakot ma már nem tartanak első osztályú írónak.
(1 olvasói vélemény alapján)
Necropolis
A Nekropolisz egy rendhagyó irodalmi memoár Vlagyiszlav Hodaszevics tollából, akit Vladimir Nabokov "korunk legnagyobb orosz költőjeként" ünnepelt. A könyv kilenc fejezetének mindegyikében Hodasevics emléket állít Oroszország irodalmi ezüstkorának egy-egy jelentős alakjának, és eközben megírja a korszak éleslátó nekrológját.
Az 1920-as és 1930-as évek különböző időszakaiban, az alanyok halálát követően írt Nekropolisz egy irodalmi temető, amelyben egy egész mozgalom, az orosz szimbolizmus van eltemetve. Fjodor Szologubot, Szergej Eszenyint és másokat felidézve Hodaszevics elmeséli, hogyan fonódott össze életük és műveik, beleértve Nina Petrovszkaja, Valerij Briuszov és Andrej Bely hírhedten viharos szerelmi háromszögét is. Tanúságot tesz arról, hogy milyen csábító és gyakran pusztító ereje van annak a szimbolista kísérletnek, hogy az ember életét műalkotássá változtassa, és végül arról, hogy hogyan maradt egy emberre az a feladat, hogy haláluk után megemlékezzen művésztársairól.
Hodaszevics portréi a forradalomról, a kiábrándulásról, az emigrációról, az öngyilkosságról, a költő hivatásáról és a művész társadalomban elfoglalt helyéről szólnak. Az orosz irodalom egyik legnagyobb memoárja, a Nekropolisz egy olyan elfeledett író lenyűgöző műve, akinek megfigyelőképessége és iróniája új és bensőségesebb fényben mutatja be a huszadik század eleji orosz irodalmi életet.
