Értékelés:
A könyv a hibrid és nem állami hadviselés mélyreható tudományos elemzését nyújtja különböző történelmi esettanulmányokon keresztül. Bár értékes betekintést nyújt, és katonai szakemberek és a modern hadviseléssel foglalkozó hallgatók számára ajánlott, az általános olvasók számára inkább unalmas és túlságosan részletes.
Előnyök:⬤ Érdekes és alapos elemzés a hibrid hadviselésről
⬤ új meglátásokat és ismereteket nyújt
⬤ alapvető olvasmány hallgatók és katonai tervezők számára
⬤ számos esettanulmányt tárgyal a jobb megértés érdekében.
⬤ Helyenként unalmas
⬤ túlságosan részletes és nem lebilincselő az általános olvasók számára
⬤ inkább olvasható szakdolgozatként, mint lebilincselő elbeszélésként
⬤ egyes tudományos modelleket kritizálnak, mert túlságosan durva szemléletűek.
(7 olvasói vélemény alapján)
Nonstate Warfare: The Military Methods of Guerillas, Warlords, and Militias
Hogyan borítják fel a nem állami katonai stratégiák a hadviselés hagyományos szemléletét
2001. szeptember 11. óta a fegyveres nem állami szereplők egyre nagyobb figyelmet és vitát kapnak a tudósok, a politikai döntéshozók és a katonaság részéről. A nem állami hadviselésről és az ellene való fellépés módjáról szóló viták hátterében egy alapvető feltételezés áll: az állami és a nem állami szereplők nagyon különböző módon harcolnak. Stephen Biddle a Nonstate Warfare című könyvében felborítja ezt a megkülönböztetést, és azt állítja, hogy valójában semmi sem választja el egymástól az állami és a nem állami katonai viselkedést. A nem állami katonai magatartás alapos vizsgálatán keresztül Biddle megmutatja, hogy számos nem állami hadsereg ma már sokkal "konvencionálisabban" harcol, mint számos állami hadsereg, és hogy a nem állami szereplők belső politikája - intézményi érettségük és háborús tétjeik, nem pedig anyagi fegyvereik vagy felszerelésük - határozza meg a taktikákat és stratégiákat.
Biddle a nem állami és állami módszereket egy kontinuum mentén helyezi el, amely a fábiánus stílusú irreguláris hadviseléstől a napóleoni típusú, tömeges hadseregekkel járó hadviselésig terjed, és egy szisztematikus elméletet mutat be, amely megmagyarázza bármely adott nem állami szereplő pozícióját ezen a spektrumon. Bemutatva, hogy a legtöbb hadviselés legalább egy évszázadon keresztül a spektrum középső, kevert vonalán mozgott, Biddle amellett érvel, hogy a nem állami hadviselési módszerek anyagi és törzsi kultúrára vonatkozó magyarázatai nem adnak megfelelő magyarázatot a hadviselés megfigyelt mintáira. A Libanontól és Iraktól kezdve Szomálián, Horvátországon és a Vietkongon át számos történelmi példát vizsgálva Biddle bemutatja, hogy az állami és a nem állami hadviselés egymást kizárónak tekintése hibákhoz vezethet a politikában és a tudományban.
A harci módszerek és a katonai logika átfogó bemutatásával a Nem állami hadviselés a háborús katonai viselkedés újfajta megértését kínálja.
