Nem vagyok olyan, mint a többiek: Biopolitika, neoliberalizmus és az amerikai könnyűzene

Olvasói vélemények

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.

Eredeti címe:

I'm Not Like Everybody Else: Biopolitics, Neoliberalism, and American Popular Music

Könyv tartalma:

Annak ellenére, hogy a Flaming Lips jelen van egy fénymásoló reklámjában, Iggy Pop zenéje pedig luxushajó-reklámokban, Jeffrey T. Nealon szerint a könnyűzene nem igazán vált az amerikai kapitalista jelenben kooptálttá. A kortárs neoliberális kapitalizmus valójában központi szervező felhasználási módot talált a huszadik századi könnyűzene értékeinek: a hitelességnek, a saját személyiségnek és a szabadságnak. Röviden: nem olyan lenni, mint mindenki más.

Az amerikai huszadik és huszonegyedik században uralkodó hatalmi módok eltolódásának vizsgálatán keresztül - a Michel Foucault által domináns "fegyelmi" hatalmi módtól a "biopolitikai" hatalmi mód felé - Nealon amellett érvel, hogy a zenei "ellenállás" módjait teljesen újra kell gondolni, és hogy a zenei hitelesség vagy jelentés iránti elkötelezettség - a mainstreamnek való "nemet mondás" - már nem elsősorban ott keresendő, ahol a zene ellenében működhet.

Inkább azokban a technológiai forradalmakban, amelyek lehetővé teszik a biopolitikai szubjektumok számára, hogy a zenét mindennapi gyakorlatok keretében alkalmazzák (MP3-hallgatás okostelefonokon és iPodokon, streaming és letöltés az interneten, a szinte mindenhol megszólaló háttérzene), találhatunk egyfajta környezeti vagy mindenütt jelenlévő választ a "figyelemkapitalizmusra", amely az amerikai jelenben a neoliberalizmust szervezi. Röviden: Nealon a "keepin' it real" és az "sellin' out" végső konfrontációját állítja színpadra.