No Wealth but Life
Ez a könyv a huszadik század eleji brit jóléti közgazdaságtant vizsgálja újra a jóléti állam kialakulásának összefüggésében. Peter Groenewegen, Steven G.
Medema és Martin Daunton friss nézeteket közöl a Sidgwick, Marshall, Pigou és Keynes neves cambridge-i iskolájáról. Mindezt a jólét kevésbé ismert oxfordi megközelítésével állítják szembe: Yuichi Shionoya T. H.
Green idealista filozófiájának alapjait tárja fel.
Roger E. Backhouse a megközelítés vezető képviselőjének, J.
A. Hobsonnak a munkásságát vizsgálja, Tamotsu Nishizawa pedig e megközelítés britországi elterjedését tárgyalja. Végül a könyv a jóléti közgazdaságtan politikai színterével foglalkozik: Maria Cristina Marcuzzo és Atsushi Komine Keynesről és Beveridge-ről értekezik, Richard Toye pedig rámutat H.
G. Wells Churchillre és Lloyd George-ra gyakorolt lehetséges hatására. A vita keretét egy tartalmas bevezetés adja, az utószó pedig Robbins munkásságával és a jóléti közgazdaságtan későbbi fejleményeivel hozza összefüggésbe ezeket a gondolatokat.
