Értékelés:
George Farah „No Debate” című könyve kritikusan vizsgálja az elnökvita folyamatát, és azt állítja, hogy azt a két nagy párt irányítja, hogy fenntartsa a politikai diskurzus szűk körét, amely kizárja a harmadik párt jelöltjeit és a valódi kérdéseket. A szerző részletesen elemzi az elnöki vitákkal foglalkozó bizottságot, leleplezve annak kétpárti jellegét és a színfalak mögött zajló manipulációkat. Az olvasók nagyra értékelik a könyvet tömör bemutatása és a támogató dokumentáció miatt, de egyesek úgy vélik, hogy bizonyos érvek túlzóak.
Előnyök:A könyv jól megalapozott, meggyőző kritikát fogalmaz meg az amerikai kétpártrendszerről, kiemelve az elnöki viták manipulációját. Világos dokumentációt és példákat kínál arra vonatkozóan, hogyan szervezik meg a vitákat a harmadik párt jelöltjeinek kizárása és a kritikus kérdések megvitatásának korlátozása érdekében. Az olvasók az írást magával ragadónak és közérthetőnek találják, így a demokráciáért aggódó széles közönség számára is alkalmas.
Hátrányok:Egyes olvasók úgy érzik, hogy a könyv egyes érvei elnyújtottak vagy túlságosan drámaiak. Míg az alaposságot dicsérik, néhány kritikus szerint lehetett volna tömörebb is. Emellett az a megítélés is kialakulhat, hogy a könyv kinyilatkoztatásai kissé pesszimistán látják a politikai helyzetet.
(8 olvasói vélemény alapján)
No Debate: How the Republican and Democratic Parties Secretly Control the Presidential Debates
Az amerikaiak tízmillióinak közvetített elnökvita a politika Super Bowlja. A kamerák előtti jó szereplés a versenyzőt az élre repítheti, míg egy baklövés országos szégyent hozhat, és tönkreteheti a jelöltséget.
A hibalehetőségek szűkössége miatt a két nagy párt arra törekszik - és a kétpárti Elnöki Viták Bizottsága égisze alatt el is érte -, hogy a forgatókönyvek, a szigorú időkorlátok és a harmadik párt jelöltjeinek kizárása révén szigorúan ellenőrizze a vitákat. A No Debate című könyvben George Farah író és lobbista azzal érvel, hogy ezek a megrendezett szavalatok a szabad és tisztességes elnökválasztás megcsúfolásává válnak. Ez a könyv sürgősen és világosan áttekinti az elnökjelölti viták történetét, a viták hatását a televízió megjelenése óta, a Női Választók Ligájának szerepét, a CPD antidemokratikus tevékenységét, valamint a republikánusok és demokraták összejátszásának konkrét módjait, hogy minden spontaneitást eltávolítsanak magukból a vitákból.
A szerző bemutatja a republikánusok és demokraták közötti, eddig nem publikált titkos dokumentum teljes szövegét, amelyből kiderül, hogy a két párt - és nem a CPD - milyen mértékben határozza meg a viták feltételeit. Az utolsó fejezetben Farah egy meggyőző stratégiát vázol fel az elnökjelölti viták visszaállítására, mint pártoktól független, forgatókönyv nélküli, nyilvános eseményekre, amelyek segítenek a polgároknak - nem pedig a vállalatoknak vagy a kampánymenedzsereknek - eldönteni, ki legyen a Fehér Ház vezetője.
