Olvasói vélemények
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.
Eredeti címe:
Normandy: France
Könyv tartalma:
Normandia Franciaország 18 régiójának egyike, amely nagyjából a történelmi Normandiai Hercegségre utal. Normandia öt közigazgatási megyére oszlik: Calvados, Eure, Manche, Orne és Seine-Maritime. Területe 30 627 négyzetkilométer, amely Franciaország nagyvárosi területének nagyjából 5%-át teszi ki. A 3,37 milliós lakossága Franciaország lakosságának mintegy 5%-át teszi ki. Normandia lakóit normannoknak nevezik, és a régió a normann nyelv történelmi hazája. Normandia történelmi régiója a mai Normandia régióból, valamint kisebb területekből állt, amelyek ma Mayenne és Sarthe megyék részét képezik. A Csatorna-szigetek (franciául: les Anglo-Normandes) történelmileg szintén Normandiához tartoznak; 194 km hosszúak és két bailiwickből állnak: Guernsey és Jersey, amelyek a brit korona függőségi területei, és amelyek felett II Erzsébet királynő Normandia hercegeként uralkodik. Normandia neve onnan ered, hogy a területet a 9. századtól kezdve főként dán és norvég vikingek ("északiak") telepítették be, és ezt a 10. században III. Károly francia király és Rollo viking jarl szerződéssel erősítette meg. Anglia 1066-os normann hódítását követően másfél évszázadon keresztül Normandia és Anglia normann és frank uralkodók révén kapcsolódott össze.
1956 és 2015 között Normandia két közigazgatási régióra oszlott: A régiókat 2016. január 1-jén egyetlen régióvá egyesítették. Felső-Normandia (Haute-Normandie) a francia Seine-Maritime és Eure megyékből, Alsó-Normandia (Basse-Normandie) pedig Orne, Calvados és Manche megyékből állt. Normandia ritkán erdősült: a terület 12,8%-a erdős, szemben a 23,6%-os francia átlaggal, bár ez az arány megyénként változik. Eure a legjobban erdősült (21%), míg Manche a legkevésbé (4%), ami közös jellemző a szigetekkel. A regionális tanácsnak 102 tagja van, akiket arányos képviseleti rendszerben választanak. A végrehajtó testület elnökből és alelnökökből áll. A tanács elnökévé 2016 januárjában a Centrum párti Herv Morint választották. Normandia nagy része túlnyomórészt mezőgazdasági jellegű, a legfontosabb ágazat a szarvasmarha-tenyésztés (bár az 1970-es és 1980-as évekbeli csúcsszinthez képest csökkenő tendenciát mutat). A legfontosabb városok (az 1999-es népszámlálás adatai alapján): Rouen (518 316 főterületi lakos), 2016 óta a tartomány, korábban Felső-Normandia fővárosa; Caen (420 000 főterületi lakos), korábban Alsó-Normandia fővárosa; Le Havre (296 773 főterületi lakos); és Cherbourg (117 855 főterületi lakos).
Normandia hagyományos tartományi zászlaját, a gulya, két leopárd, orrban, mindkét modern régióban használják. Építészetileg a normann katedrálisok, apátságok (mint például a Bec-i apátság) és kastélyok jellemzik az egykori hercegséget, ami az 1066-os normann hódítás után Angliában a normann építészet hasonló mintáját tükrözi. Normandiában a halak és a tenger gyümölcsei kiváló minőségűek. A Cotentin-félszigetről származó nagy rombuszhal és osztriga Franciaország-szerte jelentős ínyencségnek számít. Normandia Franciaország legfontosabb osztrigatermesztő, fésűkagyló-exportáló és kagylótenyésztő régiója.
