Eredeti címe:
Oslo: Norway
Könyv tartalma:
Oslo Norvégia fővárosa és legnépesebb városa. Egyszerre alkot egy megyét és egy önkormányzatot. A várost 1040-ben alapította nslo néven, és 1048-ban Harald Hardrada kereskedőhelyként (kaupstad) alapította, majd 1070-ben püspökséggé emelték, és 1300 körül V. Haakon norvég fővárossá tette. A Dániával 1397 és 1523 között, majd 1536 és 1814 között létrejött személyi unió csökkentette befolyását, Svédországgal pedig 1814 és 1905 között társfővárosként működött. Miután 1624-ben, IV. Christian király uralkodása idején tűzvész pusztította el, új várost építettek az Akershus erődhöz közelebb, és a király tiszteletére Christianiának nevezték el. Önkormányzatként (formannskapsdistrikt) 1838. január 1-jén jött létre. A város nevét 1877 és 1897 között az állami és önkormányzati hatóságok Kristiania néven írták. A várost 1925-ben átnevezték Oslóra. Oslo Norvégia gazdasági és kormányzati központja. A város a norvég kereskedelem, a bankszektor, az ipar és a hajózás központja is. A tengeri ipar és a tengeri kereskedelem fontos központja Európában. A város számos vállalatnak ad otthont a tengerészeti ágazaton belül, amelyek közül néhány a világ legnagyobb hajózási vállalatai, hajóügynökei és tengeri biztosítási brókerei közé tartozik. Oslo az Európa Tanács és az Európai Bizottság interkulturális városok programjának kísérleti városa.
2017. július 1-jén Oslo önkormányzatának lakossága 672 061 fő volt, míg a város városi területének lakossága 2018. december 3-án 1 000 467 fő volt. A nagyvárosi terület becsült lakossága 1. 71 millió fő volt. A lakosság száma a 2000-es évek elején rekordgyorsan növekedett, így akkoriban a leggyorsabban növekvő nagyváros volt Európában. Ez a növekedés nagyrészt a nemzetközi bevándorlásból és az ehhez kapcsolódó magas születési arányokból, de a nemzeteken belüli migrációból is ered. A város bevándorló népessége valamivel gyorsabban növekszik, mint a norvég népesség, és a városon belül a bevándorló szülőkkel rendelkező embereket is beleszámítva a teljes népesség több mint 25%-át teszi ki. Bergen és T nsberg mellett Oslo egyike azon kevés norvégiai városoknak, amelyeknek nincs hivatalos címerük, hanem helyette városi pecsétet használnak. Oslo éghajlata nedves kontinentális (K ppen éghajlati besorolás Dfb), meleg nyarakkal és hideg telekkel. Az óceáni hatások miatt a telek kevésbé hidegek, mint az azonos szélességi fokon fekvő kontinentálisabb területeken. A -3 C-os izotermával Oslót is indokolt az óceáni klíma határvidékére besorolni. Oslóban az év során jelentős mennyiségű csapadék hullik. Ez még a legszárazabb hónapokra is igaz. Amikor 1814-ben Christiania lett Norvégia fővárosa, gyakorlatilag nem voltak a sok új kormányzati intézménynek megfelelő épületek.
Ambiciózus építési program indult, de a gazdasági korlátok miatt nagyon lassan valósult meg. Az első nagy vállalkozás a Hans Linstow által tervezett és 1824 és 1848 között épült királyi palota volt. Oslo kompakt város. Könnyen lehet közlekedni tömegközlekedéssel, és a bérelhető városi kerékpárok mindenki számára elérhetőek, a városközpont egész területén. 2003-ban Oslo elnyerte az Európai Fenntartható Város Díjat, 2007-ben pedig a Reader's Digest a világ legzöldebb, legélhetőbb városainak listáján a második helyre sorolta Oslót.
