Olvasói vélemények
Összegzés:Derek Bickerton „Nyelv és emberi viselkedés” című könyve meggyőző érveket sorakoztat fel amellett, hogy az emberi megismerés a nyelvből ered, nem pedig fordítva. Az olvasók általában elgondolkodtatónak találják a koncepciókat és világosnak az írást, bár egyesek szerint az általános közönség számára túlságosan összetett lehet. A könyvet rövidsége ellenére mélységéről ismerik el, így értékes olvasmány a pszichológia és a nyelvészet iránt érdeklődők számára.
Előnyök:⬤ Elgondolkodtató koncepciók a nyelv és a megismerés kapcsolatáról.
⬤ Világos és elegáns írásmód.
⬤ Hatásos a Bickerton munkássága iránti további érdeklődés felkeltésére.
⬤ Tömör formátum, amely mély érveket mutat be áttekinthető terjedelemben.
⬤ Meggyőző módon kérdőjelezi meg az általános elképzeléseket.
Hátrányok:⬤ Összetett anyag, amely nehéz lehet az általános olvasók vagy a tudományos vagy nyelvészeti háttérrel nem rendelkezők számára.
⬤ Egyes olvasók nem biztos, hogy egyetértenek Bickerton minden állításával.
⬤ Nem ajánlott azoknak, akik a nyelv és az intelligencia egyszerű áttekintését keresik.
(7 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Language and Human Behavior
Könyv tartalma:
"Ez a könyv azt javasolja - írja Derek Bickerton -, hogy a viselkedéstudományok hagyományos bölcsességét a feje tetejére állítsa: ahelyett, hogy az emberi faj elég okossá válna ahhoz, hogy feltalálja a nyelvet, úgy fogja látni, hogy ez a faj belebukott a nyelvbe, és ennek közvetlen következményeként okos lett." Bickerton szerint a viselkedéstudományok legalábbis részben azért nem tudtak megfelelő képet adni az emberi természetről, mert két széles körben elterjedt hiedelem összekapcsolódott és kölcsönösen megerősítette egymást: hogy a nyelv egyszerűen a kommunikáció eszköze, és hogy az emberi intelligencia az emberi agy gyors növekedésének és szokatlan méretének eredménye.
Bickerton azt állítja, hogy az emberi intelligenciát és tudatot más állatokétól megkülönböztető tulajdonságok mindegyike kimutathatóan a nyelv tulajdonságaiból ered. Lényegében a nyelv nem kommunikációs eszközként vagy készségként, hanem reprezentációs rendszerként alakult ki, és nem a kultúra terméke, hanem evolúciós adaptáció.
A szerző hangsúlyozza, hogy az intelligenciát evolúciós szempontból kell szemlélni, nem problémamegoldásként, hanem a homeosztázis fenntartásának módjaként - a szervezet számára legkedvezőbb feltételek, a túlélés és a jólét optimális feltételeinek megőrzésében. A nem-emberek a homeosztázis fenntartása érdekében gyakorolják az általa "on-line gondolkodásnak" nevezett gondolkodást, de csak az emberek képesek az off-line gondolkodásra: "csak az emberek képesek az információtöredékeket olyan mintává összeállítani, amely alapján később cselekedni tudnak anélkül, hogy várniuk kellene erre a nagyszerű, de pontatlan tanítóra, a tapasztalatra.".
A protonyelv kifejezést az ember előtti hominidák által használt szimbólumok összefűzésére használják. "Ez nem tette lehetővé számukra, hogy a mai képzeletből holnapi tényt csináljanak. De éppen ez a képzeletet ténnyé alakító képesség különbözteti meg az emberi viselkedést őseink, sőt minden más faj viselkedésétől. Pontosan ez az, ami lehetővé teszi számunkra, hogy gyakorlatilag egyik napról a másikra megváltoztassuk a viselkedésünket, vagy új viselkedésformák széles skáláit találjuk ki, anélkül, hogy ezzel együtt járó genetikai változások történnének.".
A Nyelv és emberi viselkedés című könyv mindazok számára érdekes lehet, akik a viselkedési és evolúciós tudományokkal foglalkoznak, valamint mindazok számára, akiket a nyelvnek az emberi viselkedésben betöltött szerepe érdekel.
