Értékelés:
Tessa Watt „Cheap Print and Popular Piety” (Olcsó nyomtatás és népi jámborság) című írása árnyalt képet ad a kora újkori kultúráról, megkérdőjelezve a populáris és az elit kultúra közötti szakadékot. Hangsúlyozza a különböző kulturális formák összekapcsolódását, valamint a szóbeli és nyomtatott hagyományok integrációját, miközben kritikával illeti a meglévő tudományos nézőpontokat. A könyv sűrű prózája és kiterjedt kutatásai azonban egyes olvasók számára ijesztőek lehetnek.
Előnyök:⬤ Az olcsó nyomtatás mélyreható vizsgálata a kora újkori kultúrában
⬤ megkérdőjelezi a populáris és az elit kultúra közötti szakadékot
⬤ integrálja a szóbeli és a nyomtatott hagyományokat
⬤ tartalmas kutatás fantáziadús elemzéssel
⬤ felderíti a nyomtatott fogyasztók kulturális kontextusát.
⬤ Fárasztó prózai szöveg, amely kifáraszthatja az olvasót
⬤ potenciálisan nyomasztó mennyiségű kutatási részlet
⬤ az összetett érvek nehezen követhetők az alkalmi olvasók számára.
(1 olvasói vélemény alapján)
Cheap Print and Popular Piety, 1550-1640
Ez a könyv azt vizsgálja, hogy a reformációt követő évszázadban hogyan tükröződött a népi vallásos hit a legolcsóbb nyomtatott árucikkekben: a balladákban, a fametszetű képekben és a chapbookokban (általában 24 oldalas kis füzetekben). Dr.
Watt tanulmányát végig ezekből a termékekből származó szemelvényekkel illusztrálja, amelyek közül sok most először kerül reprodukálásra. Ennek az "olcsó nyomtatványnak" a gyártása fontos fejezet a könyvkereskedelem történetében, amely megmutatja a balladakereskedelem növekvő specializálódását, és először követi nyomon a chapbook-kereskedelem kezdeteit a XVII. század elején.
E nyomtatványok nagy részét azonban nemcsak olvasták, hanem énekelni is akarták, vagy dekorációként a falra ragasztották. A balladát a korabeli zenei kultúra kontextusába helyezi, a fametszetet pedig a díszítőművészetekkel - falfestéssel és festett ruhával - hozza összefüggésbe, amelyeket a mainstream történészek eddig elhanyagoltak.
Ugyanakkor a könyv megkérdőjelezi a legújabb kori történészek által a protestantizmus és a "populáris kultúra" között húzódó nagy szakadékról alkotott képet, és bemutatja a reformáció előtti hagyományos kegyesség számos aspektusának - a protestáns tanítással módosított - folytonosságát a XVII. században is.
