Omnipotens kormány

Olvasói vélemények

A kritikák kiemelik Mises éleslátó elemzését a világháborúk okairól, hangsúlyozva történelmi perspektíváját és klasszikus liberális eszméit. Az olvasók nagyra értékelik első kézből származó ismereteit és azt a képességét, hogy meg tudja magyarázni az összetett történelmi eseményeket és fogalmakat, míg néhányan kifejezik azt a vágyukat, hogy a könyvet szélesebb körben olvassák, különösen oktatási környezetben. Néhány olvasó számára azonban kihívást jelenthet a terminológia, különösen a „liberalizmus” megértése.

⬤ Világos képet ad a világháborúk okairól történelmi szempontból.
⬤ Olyan ember meglátásait nyújtja, aki első kézből tapasztalta és elemezte az eseményeket.
⬤ Megkérdőjelezi a kormányzatról és annak a társadalomban betöltött szerepéről alkotott általános tévhiteket.
⬤ Hasznos a történelem, a közgazdaságtan és a politikaelmélet iránt érdeklődő olvasók számára.
⬤ Kritikus gondolkodásra ösztönöz a nemzeti szocializmusról és a protekcionizmusról.

⬤ Meghatározott terminológiai ismereteket igényel, különösen a „liberalizmus” fogalmát, amely néhány olvasót összezavarhat.
⬤ Egyesek úgy találhatják, hogy a könyv inkább a történelmi, mint az elméleti elemzésre támaszkodik, ami nem biztos, hogy mindenki számára vonzó.
⬤ A Mises más műveit ismerők számára egyes tartalmak ismétlődhetnek.

(3 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Omnipotent Government

Könyv tartalma:

A szabadság nem negatív eszmény, ahogyan azt a nácizmus német elődei állították. Az, hogy egy fogalom pozitív vagy negatív formában jelenik-e meg, pusztán nyelvi kérdés. A nélkülözéstől való szabadság egyenlő azzal a kifejezéssel, hogy olyan állapotra törekszünk, amelyben az emberek jobban el vannak látva a szükségletekkel. A szólásszabadság olyan állapotnak felel meg, amelyben mindenki azt mondhat, amit akar. Minden totalitárius doktrína hátterében az a meggyőződés áll, hogy az uralkodók bölcsebbek és magasztosabbak az alattvalóiknál, és ezért jobban tudják, hogy mi válik az uralkodók javára, mint ők maguk. Werner Sombart, aki sok éven át a marxizmus fanatikus bajnoka, később pedig a nácizmus nem kevésbé fanatikus szószólója volt, elég bátor volt ahhoz, hogy nyíltan állítsa, hogy a Führer Istentől, a világegyetem legfőbb Führerétől kapja parancsait, és hogy a Fhrertum állandó kinyilatkoztatás.

Aki ezt elismeri, annak természetesen fel kell hagynia a kormányzati mindenhatóság célszerűségének megkérdőjelezésével. Akik nem értenek egyet a diktatúra e teokratikus igazolásával, azok maguknak követelik a jogot, hogy szabadon megvitassák az ezzel kapcsolatos problémákat. Nem írnak államot nagy S-sel, nem riadnak vissza a hegelianizmus és a marxizmus metafizikai fogalmainak elemzésétől. Mindezt a magasröptű szónoklatot arra az egyszerű kérdésre redukálják: vajon a javasolt eszközök alkalmasak-e a kitűzött célok elérésére?

E kérdés megválaszolásával remélik, hogy szolgálatot tehetnek embertársaik nagy többségének.