Öröm a munkahelyen: Forradalmi megközelítés a munkahelyi szórakozáshoz

Olvasói vélemények

Bakke „Öröm a munkában” című könyve vegyes kritikákat kapott az olvasóktól. Sokan dicsérik a vezetés forradalmi megközelítését, valamint az öröm, a kultúra és az értékek hangsúlyozását a munkahelyen, míg mások kritizálják az írásmódot, azt állítva, hogy ismétlődő és nincs gyakorlati alkalmazása. Összességében a könyv egyedülálló nézőpontot mutat be a vezetésről, a hangsúlyt az integritásra és az emberi kiteljesedésre helyezve.

⬤ Forradalmi és csábító koncepciók a munkáról és az iparról.
⬤ Hangsúlyozza az örömöt, a kiteljesedést és a vállalati kultúrát.
⬤ Értékes betekintést nyújt a szervezetek integritással és emberi értékekkel történő vezetéséhez.
⬤ Elmozdulásra ösztönöz a hagyományos, vezérigazgató-központú vezetési modellektől.
⬤ Kötelező olvasmány azoknak a vezetőknek, akik pozitív hatást akarnak gyakorolni.

⬤ Az írás ismétlődő és elkalandozó lehet, ami fárasztóvá teszi az olvasást.
⬤ Hiányoznak a megvalósítható lépések a koncepciók valós környezetben történő megvalósításához.
⬤ Néhány olvasó unalmasnak és száraznak találta, és hiányolta a lényegi meglátásokat.
⬤ A tartalom nem biztos, hogy tetszeni fog azoknak, akik a vezetés keresztény szemléletét keresik.
⬤ Vannak jelentések hiányzó oldalakról vagy rossz szerkesztésről.

(59 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Joy at Work: A Revolutionary Approach to Fun on the Job

Könyv tartalma:

Képzeljen el egy olyan vállalatot, ahol az emberek szeretnek dolgozni, és napi szinten rendkívül produktívak. Képzeljünk el egy olyan vállalatot, amelynek felsővezetői a valaha volt legszórakoztatóbb munkahely létrehozására törekedve eltörlik a munkaerő és a menedzsment közötti megosztottságot, és a döntéshozatali felelősséget az üzem szintjére tolják le. Képes lenne egy ilyen vállalat versenyképesnek lenni a mai alulról jövő vállalati világban? Tudna-e egyáltalán nyereséget termelni? Nos, ne képzeljük tovább.

A Joy at Work című könyvben Dennis W. Bakke elmeséli ennek a rendkívüli vállalatnak az igaz történetét - és azt, hogy társalapítóként és sokáig vezérigazgatóként hogyan hívta ki az üzleti életet olyan forradalmi ötletekkel, amelyek képesek voltak átalakítani az amerikai szervezeteket. Ez az AES története, amelynek üzleti modellje és működési etikája - "érezzük jól magunkat" - a marylandi Annapolisból Washingtonba tartó 90 perces autóút során született meg. A következő két évtizedben a vállalat világméretű energiaipari óriássá vált, 31 országban 40 000 alkalmazottal és 8,6 milliárd dolláros bevétellel. Ez egy figyelemre méltó történet, amelyet egy figyelemre méltó ember mesélt el: Bakke, egy parasztfiú, akit vallásos hite, a Harvard Business Schoolon töltött évei és a Szövetségi Energiaügyi Hivatalnál szerzett tapasztalatai formáltak. Elutasítja a munkahelyi robotolást, mint az ipari forradalom káros maradványát. Szerinte a munkának szórakoztatónak kell lennie, és az AES-nél azt akarta bebizonyítani, hogy ez így is lehet. Bakke nem a pénteki sörözés üres szórakozását kereste, hanem egy olyan munkahely örömét, ahol a gondnoktól a vezérigazgatóig minden embernek lehetősége van arra, hogy Isten adta tehetségét a felesleges vállalati bürokráciától mentesen használja.

A Joy at Work című könyvében Bakke elmeséli, hogyan segített létrehozni egy olyan vállalatot, ahol minden olyan döntést, amelyet a csúcson hoztak, a felelősség átruházásának elvesztett esélyeként siratták, és ahol minden alkalmazottat arra bátorítottak, hogy vállalja el a győztes dobást, még akkor is, ha az nem volt slam-dunk. Bakke talán legradikálisabb kiállása az volt, hogy küzdött azért, hogy megtörje a részvényesi értékteremtés fojtogató hatalmát a vállalati gondolkodásmódon, és azt időtállóbb értékekkel váltsa fel: integritással, tisztességgel, társadalmi felelősségvállalással és szórakozással.