Örömlovaglás Rijádban: Olaj, urbanizmus és közúti lázadás

Olvasói vélemények

Pascal Menoret „Joyriding in Riyadh” című könyve a szaúdi ifjúsági kultúra mélyreható feltárását kínálja, különös tekintettel a joyriding jelenségére, mint a politikai kifejezés és a társadalmi kommentár egyik formájára. A szerző az autós driftelést összekapcsolja a várostervezés, a társadalmi erőszak és a marginalizált szaúd-arábiai fiatalok előtt álló kihívások tágabb témáival. Bár a könyv egyedülálló betekintést nyújt egy ritkán tárgyalt területbe, egyes olvasók úgy érzik, hiányoznak belőle a technikai részletek és bizonyos kulturális szempontok mélyebb elemzése. Összességében értékes forrásként szolgál a kortárs szaúdi társadalom összetettségének megértéséhez.

A könyv egyedülálló betekintést nyújt a szaúdi ifjúsági kultúrába, összekapcsolva az örömlovaglást a politikai erőszakkal és a társadalmi kérdésekkel. Közérthető és magával ragadó, így a régiót nem ismerő olvasók számára is alkalmas. Menoret első kézből származó tapasztalatai és a helyiekkel fenntartott kapcsolatai hitelesebbé teszik az elbeszélést. Az is figyelemre méltó, hogy hátborzongató párhuzamot von az Egyesült Államokban a várostervezéssel kapcsolatos kérdésekkel.

Néhány olvasó hiányolta a technikai elemzést a sodródás mechanikájáról és az előadások esztétikájáról. A szubkulturális dinamikák és kapcsolatok mélyebb feltárására is igényt tartottak. Néhány kritika megemlítette, hogy a könyv nehezen olvasható vagy túl lassú tempójú, egy olvasó pedig úgy jellemezte, hogy haszontalan információkat tartalmaz.

(11 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Joyriding in Riyadh: Oil, Urbanism, and Road Revolt

Könyv tartalma:

Miért száguldoznak és csúszkálnak éjszakáról éjszakára a fiatal szaúdiak Rijád sugárútjain? Kik ezek a „csavargók”, akik szembeszállnak a közrenddel és a magántulajdonnal? Mi mozgatja őket a lázadásban? Pascal Menoret Joyriding in Riyadh című, négy évig tartó rijádi terepmunkáján alapuló könyve a város társadalmi szerkezetét vizsgálja, és összekapcsolja azt Szaúd-Arábia közelmúltbeli történelmével. Az autós driftelés azután alakult ki, hogy Rijádot megtervezték, és az olaj lett a gazdaság fő mozgatórugója.

A fiatal vidéki migránsok számára ez volt a módja annak, hogy visszaszerezzék az elidegenedő és fenyegető városi tereket. A szaúdi állam számára ez veszélyeztette a legalapvetőbb műveleteit: a közterületek kezelését és a törvény és rend betartatását.

A rendőrség hamarosan lecsapott az autós driftelésre, ami országos erkölcsi pánikot szított, amelyet vallási aktivisták vezettek, akik a fiatalok kultúráját közügynek minősítették. A könyv nyomon követi a rijádi fiatalok politizálódását, és rámutat, hogy az autós driftelés távolról sem marginális esemény, hanem az ország társadalmi erőszakába és gazdasági egyenlőtlenségébe ágyazódik.