Értékelés:
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 6 olvasói szavazat alapján történt.
A törvényhozás a demokrácia és a jogállamiság szempontjából alapvető fontosságú politikai testület. A társadalomtudósok számára számos érdekes rejtélyt vetnek fel, amelyek messzemenő hatással vannak a politikai intézmények megértésére.
Miért és hogyan élték túl ezek az ősi, a demokrácia előtti időkben létrehozott gyűlések a tömegdemokráciákba való átmenetet? Hogyan alkalmazkodtak? Hogyan strukturálják az olyan folyamatokat, mint a költségvetés, a jogalkotás és a végrehajtó hatalom felügyelete? Hogyan választják ki tagjaikat, és milyen következményekkel járnak az e szabályok közötti különbségek? Milyen szerepet játszanak a bizottságok és a politikai pártok a mai törvényhozásban? Milyen funkciókat látnak el a törvényhozások autokratikus, féldemokratikus vagy nemrégiben demokratizálódott társadalmakban? Mi magyarázza a törvényhozási szabályok, a hatáskörök és a tagfelvétel hasonlóságait és különbségeit? Milyen politikai és egyéb következményei vannak a törvényhozás szerveződésének és működésének? A The Oxford Handbook of Legislative Studies 33 fejezete, amelyeket a legnevesebb jogalkotáskutatók közül 47-en írtak, átfogó és naprakész leírást és értékelést nyújt a jogalkotási tanulmányok jelenlegi állásáról.
A vizsgált kulcsfontosságú témák közé tartoznak a törvényhozás tanulmányozásának elméleti paradigmái és módszertani megközelítései, a képviselet és a jogalkotói karrier, a belső szervezet, a pártok szerepe a törvényhozásban, valamint a törvényhozás szerepe a politikaalkotásban és az elszámoltathatóságban. A Kézikönyv a parlamentek kialakulását is vizsgálja történelmi és kortárs összefüggésekben, beleértve az új demokráciákat és a transznacionális intézményeket.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)