Olvasói vélemények
Összegzés:A könyv részletesen bemutatja a második világháború európai légi háborúját, különös tekintettel a P-47 Thunderboltra és a német légvédelemre. A könyv jól megalapozott, számos fényképet és illusztrációt tartalmaz, és mindkét hadműveleti oldalról kiegyensúlyozott elemzést nyújt. Az elbeszélés lebilincselő és informatív, így a repülés szerelmesei és a történelem iránt érdeklődők számára egyaránt alkalmas.
Előnyök:⬤ Alapos információk a P-47-es és a német légvédelmi rendszerekről
⬤ kiváló fényképek és illusztrációk
⬤ világos és lebilincselő elbeszélés
⬤ jól kutatott és részletes elemzés
⬤ alkalmas a második világháborús repülés iránt érdeklődő olvasók számára.
Hátrányok:Hiányoznak a német lövészcsapatok első kézből származó beszámolói, amelyek gazdagíthatták volna az elbeszélést; egyes olvasók számára ez egy magas szintű áttekintés lehet, amelyből hiányoznak a mélyebb személyes történetek.
(12 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
P-47 Thunderbolt Vs German Flak Defenses: Western Europe 1943-45
Könyv tartalma:
Részletes áttekintés a P-47-es vadászbombázó pilóták és a támadásaik megakadályozásával megbízott német légvédelmi tüzérek által alkalmazott taktikákról és technikákról. Az elemzés a szövetségesek taktikai légierejének 1943-as európai bevetésére összpontosít, és arra, hogy a német védelem hogyan küzdött a túlnyomó légi fenyegetés ellen.
A 2. világháború vége óta a történészek és a szerzők egyaránt figyelmen kívül hagyták az Európa feletti taktikai légi háborút, és inkább a nagyobb jelentőségű stratégiai bombázási kampányt elemezték. A vadászbombázók (főként a kilencedik légierő) ugyanannyi repülőgépet vontak be, mint a nappali nehézbombázó hadjárat, de lényegesen nagyobb pusztítást végeztek a német szárazföldi erőkön. Az ilyen bevetéseket végrehajtó Thunderbolt-egységek hatékonyan kiegészítették a stratégiai hadjáratot, biztosítva a náci Németország vereségét. A P-47-es pilóták azonban nagy árat fizettek e győzelemért, mivel a német légvédelmi kar jól felszerelt volt (a háborúval kapcsolatos teljes termelés közel egynegyedét a légvédelmi fegyverzetre fordították) különböző kaliberű fegyverekkel, amelyekkel a taktikai légierő alacsony és közepes magasságú fenyegetése ellen tudtak fellépni. Az USAAF négy számozott légierője, amely az európai kontinens fölött bevetésen vett részt, jelentős vadászbombázó veszteségeket szenvedett a flakktól. Az 1944 nyarától a VE Day-ig tartó időszakban a P-47D volt a fő vadászbombázó, és mind a kifejezetten földi támadóegységek, mind a bombázók kísérési feladatát teljesítő századok a megszállt Nyugat-Európában keresték a lehetséges célpontokat.
Míg a nagy kaliberű légvédelmi tűz célja az volt, hogy egyrészt lelője az ellenséges repülőgépeket, másrészt arra kényszerítse a bombázókat, hogy hamarabb vagy nagyobb magasságból dobják le a lőszert, csökkentve ezzel a bombázás pontosságát, addig az alacsony magasságú légvédelmi ütegek gyakorlatilag "acélfalat" emeltek az ellenséges vadászbombázók számára, amelyen keresztül kellett repülniük. Egy alacsonyan repülő vadászbombázó megrongálása megkönnyítette a többi flak-tüzér számára a vadászbombázó követését, támadását és megsemmisítését. Az olyan újítások, mint az ólomszámítógépes ágyúszemüvegek, nagyobb valószínűséget adtak a tüzéreknek az alacsonyan szálló vadászgépek elfogására. Ezzel szemben a P-47-esek szárnyai alatt elhelyezett levegő-föld rakéták megjelenése nagyobb távolságot és keményebb ütőképességet biztosított a pilótáknak az alacsony és közepes magasságú légvédelmi egységek elleni harcban.
Ez a kötet mind a P-47-es vadászbombázó pilóták, mind a német flak-tüzérek által alkalmazott taktikákat és technikákat elemzi, színes illusztrációkkal, hogy megvizsgálja a szövetségesek 1943-as európai taktikai légierőjét, és azt, hogyan győzte le a német védelmet a légi fenyegetés.
