
After Paul: The Apostle's Legacy in Early Christianity
A "Pál után: Az apostol öröksége a korai kereszténységben" című könyv a páli gondolkodás és hagyomány újraértelmezésének, újrafelhasználásának, átformálásának és rekonstruálásának számos módjára összpontosít a kereszténység első évszázadaiban. James W. Aageson azt állítja, hogy nem elegendő csupán Pálra vagy az ő örökségére összpontosítani a görög-római világban.
Amire szükség van, az Pál kétirányú szemlélete, amelynek hivatkozási pontjai mind az, hogy Pál hogyan alakította át saját gondolkodását, mind pedig az, hogy később hogyan alakították át Pált és gondolkodását mások az egyházban.
Pál örökségéről beszélni többet jelent, mint szövegeinek, eszméinek vagy teológiájának befogadása. Többet is jelent, mint az értelmezési technikák vagy a Pál utáni korai írók Pálra való hivatkozásai. Az apostol szélesebb körű hatására, befolyására és befolyására utal az egyház első évszázadaiban is. Az általa felvetett kérdések, a teológiai reflexióra és érvelésre irányuló impulzusai, valamint a lelkipásztori és etikai kérdésekhez való hozzáállása kétségtelenül befolyásolta a krisztusi mozgalom későbbi irányvonalát. Aageson vizsgálata az emlékezet és a metamorfózis, a konfliktus és az ellentét, a tekintély és az ellenőrzés, az örökség és a birodalom, az egyház és a zsidók, a nők és a házasság, Pál a helyén és az egyház egysége témakörét veszi sorra, hogy Pál gondolkodásának, személyiségének és tekintélyének fontos szálai közötti összefüggéseket és kölcsönhatásokat mutassa ki, amint azok együttesen érintkeztek a korai kereszténység változó kultúrájával és társadalmi életével.
A Pál után nem célja, hogy a páli kereszténység első évszázadainak története legyen, és nem is kimerítő beszámoló mindarról, ami Pál örökségének korai fejlődésével kapcsolatos. Aageson inkább arra törekszik, hogy összefüggéseket rajzoljon fel, mintákat azonosítson, és elméleti kontextust alakítson ki Pál örökségének megértéséhez a korai kereszténységben. A kép, amely kialakul, a Pál és a páli hagyomány közötti folytonosság és megszakítottság képe, ahogy a történelmi Pál az emlékezet és az emlékezés alakjává vált, bekeretezve és átkeretezve. Ez a sajátos vizsgálat új belépési pontot kínál annak a tágabb kérdésnek a megértéséhez, hogy a keresztény hagyomány hogyan jött létre olyan társadalmi testként és vallási mozgalomként, amely Pál után is fenn tudott maradni.