Pálmabor-ivó

Olvasói vélemények

Az Amos Tutuola által írt „A pálmabor-ivó” kritikái kiemelik a szürreális és fantasztikus elemekkel jellemezhető, egyedülállóan fantáziadús elbeszélést. Az olvasók a mitológia és az abszurditás keverékeként írják le a könyvet, amely az angol nyelv egy sajátos változatában íródott, amit egyesek magával ragadónak találnak, míg mások leegyszerűsítőnek. A történet egy alkoholista küldetését követi nyomon, aki a holtak földjéről próbálja visszaszerezni csaposát, miután az meghal, ami számos kalandba torkollik. A történet olvashatóságáról és mélységéről megoszlanak a vélemények.

⬤ Egyedi és szürreális történetmesélés, amely az afrikai szóbeli hagyományokat tükrözi.
⬤ A tört angol nyelv jellegzetes használata, amely egyes olvasók szerint fokozza a történet ritmusát.
⬤ Gazdag tematikus elemeket és mitikus kalandokat kínál, így a mágikus realizmus iránt érdeklődők számára is vonzó.
⬤ Rendkívül fantáziadús, a humor és a fantázia keveréke sok olvasó számára vonzó.

⬤ A szokatlan írásmód és nyelvtan egyes olvasók számára visszatetsző lehet.
⬤ Az elbeszélés zavaros lehet, és egyes olvasók számára koherenciahiányosnak, ostobaságra emlékeztetőnek tűnhet.
⬤ Néhány kritikus úgy érezte, hogy a könyv túlságosan leegyszerűsített vagy a gyermekirodalomhoz hasonlít.
⬤ A mélység a teljes megértéshez további kulturális ismereteket igényel, ami egyeseket elidegeníthet.

(33 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Palm-Wine Drinkard

Könyv tartalma:

Eliot „kúszó-mászó képzelet”-ként jellemezte, A pálmabor-ivó az afrikai irodalom alapművének számít.

„Rövid, zsúfolt, hátborzongató és megbabonázó”. Dylan Thomas, Observer'Tutuola művészete elrejti - vagy inkább felöltözteti - a célját, ahogy minden jó művészetnek tennie kell.' Chinua Achebe.