Értékelés:
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 11 olvasói szavazat alapján történt.
Paraliterary: The Making of Bad Readers in Postwar America
Az irodalmi tanszékeken "jó" olvasók dolgoznak, és általában arra összpontosítanak, hogy "jó" olvasókat neveljenek ki - akik figyelnek az árnyalatokra, tisztában vannak a történelemmel, és érdeklődnek az irodalmi szövegek mint önálló művek iránt.
Az olvasók túlnyomó többsége azonban - Merve Emre tréfás kifejezésével élve - "rossz" olvasó. Azért olvasnak szépirodalmat és költészetet, hogy meghatódjanak, elvonják a figyelmüket, tanuljanak, fejlődjenek, polgárokként elköteleződjenek.
Hogyan kellene gondolkodnunk ezekről az olvasókról, és mit kellene tennünk azokkal az akadémián kívüli struktúrákkal, amelyek őket létrehozzák? Emre szerint az ilyen olvasókra nem nem irodalmárként, hanem paraliterátusként kellene gondolnunk - akik az irodalmi világ általunk központi jelentőségűnek tekintett intézményein kívül tevékenykednek. Ezt a jelenséget a háború utáni időszakra vezeti vissza, amikor az irodalom kulcsszerepet játszott az amerikai hatalom felemelkedésében.
Miközben az amerikai egyetemek százával termelték ki a jó olvasókat, sokkal több ezer rossz olvasó tanult meg máshol fegyelmezett nyilvános kommunikátornak lenni, akár diplomáciai és nagyköveti missziókban, akár magán- vagy állami kulturális csereprogramokban, multinacionális vállalatoknál vagy globális aktivista csoportokban. Miközben az irodalomnak a közszférában betöltött szerepének csökkenésével küzdünk, a Paraliterary új gondolkodásmódot javasol az irodalomról, annak közönségéről és lehetőségeiről, olyat, amely az akadémia által régóta figyelmen kívül hagyott olvasókat foglalkoztató polgári intézményekre tekint.
