Értékelés:
A könyv részletesen vizsgálja a Szafavida Birodalom hanyatlását, olyan témákra összpontosítva, mint a hatalmi források, a pénzügyi kérdések, a hivatalos vallás és a katonai szervezet. Kritizálja a hagyományos történelmi narratívákat, amelyek a hanyatlást kizárólag a későbbi dinasztiáknak tulajdonítják, ehelyett mélyebb, már korábban is létező okok mellett érvel. A mű iráni és külföldi források kombinációján alapul, és a történelmi kontextusban némi előismerettel rendelkező olvasóknak szól.
Előnyök:⬤ A Szafavida Birodalom átgondolt tanulmánya
⬤ jól felépített témák
⬤ változatos forrásokra alapozva
⬤ rávilágít a birodalom különböző aspektusai közötti összefüggésekre
⬤ megkérdőjelezi a hagyományos történelmi narratívákat.
Kizárólag a Szafavida Birodalomra összpontosít, ami korlátozhatja a szélesebb körű összehasonlítások iránt érdeklődők számára; a történelmi kontextus teljes körű megismeréséhez előzetes ismeretekre van szükség.
(1 olvasói vélemény alapján)
Persia in Crisis: Safavid Decline and the Fall of Isfahan
I. B. Tauris az Iráni Örökség Alapítvánnyal együttműködve.
A szafavida Irán hanyatlását és bukását hagyományosan a késő szafavida Iránra jellemző enyhíthetetlen politikai stagnálás és erkölcsi degeneráció természetes következményének tekintik. A Perzsia válságban megkérdőjelezi ezt a nézetet. Ebben az úttörő jelentőségű új könyvben Rudi Matthee a hagyományos forrásokat újragondolva és újakat bemutatva új szemszögből vizsgálja meg a szafavida Iránt az 1722-es iszfaháni bukást megelőző évszázadban, amely a dinasztia bukását és az iráni történelem hosszú, zavaros időszakának kezdetét jelentette. Az ország fizikai környezete, törzsi összetétele és kis gazdasági bázisa miatt eredendően sebezhető, a szafavida állam a XVII. század folyamán végzetesen meggyengült. Matthee a szafavida Iránt bizonytalan szövetségek állandó tárgyalásoknak kitett hálózatának, az általuk irányított társadalmat pedig az ellentétes erők közötti nyugtalan egyensúlynak tekinti. A későbbi tizenhetedik században ez a kényes egyensúly a kohézióról a széttöredezettségre változott.
A sah egyre inkább elszakadt a palotától, a főváros és a peremvidékek közötti kapcsolat gyengült, a rezsim elhanyagolta a hadsereget, és rövidlátó monetáris politikája együttesen inkább súlyosbította, mint orvosolta a meglévő problémákat, így az országnak túl gyenge uralkodója maradt, hogy kordában tartsa a frakciózást és a korrupciót, a hadsereg pedig képtelen volt megvédeni határait az oszmánok és az afgánok külső támadásaival szemben. Az 1722-es válság színhelye megteremtődött. Ez a könyv jelentősen hozzájárul Irán történelmének és annak az időszaknak a megértéséhez, amely Irán kétszáz éves hanyatlásához és fogyatkozásához vezetett.
