Picture Control: The Electron Microscope and the Transformation of Biology in America, 1940-1960
Két fő kérdés motiválja ezt a tanulmányt: Hogyan veszik fel az új eszközöket kísérleti rendszerként a tudósok? Hogyan befolyásolja az új eszközök átvétele a tudományos ismereteket? Ebből a két egyszerű kérdésből számos következménye rajzolódik ki. Ezek között vannak történelmi kérdések arról, hogy hogyan, kik és miért vezetnek be új eszközöket, vagy arról, hogy alternatív társadalmi és kulturális körülmények között hogyan lehetne egy másik, eltérő eszközkészletet átvenni. A filozófiai kérdések közé tartozik, hogy a világ tudományos megértése milyen módon függ a tudósok eszközeitől és technikáitól. A szociológiai kérdések olyan kérdésekre vonatkoznak, mint például, hogy a tudományágakon, laboratóriumokon és más tudományos intézményeken belüli munkaszervezés hogyan függhet az alkalmazott eszközöktől.
Mindezekkel a kérdésekkel foglalkozik ez a könyv, amely számos levéltári forrásra és publikált tudományos szakirodalomra támaszkodik, részletesen feldolgozva az elektronmikroszkóp bevezetését és az élettudományokra gyakorolt korai hatását. A szerző először az elektronmikroszkóp második világháborús bevezetését írja le, majd nyomon követi az elektronmikroszkóp hatását az élettudományok számos kutatási hagyományának későbbi szétválására, beleértve azt is, ami a sejtbiológiát alkotta. A történelmi bizonyítékokat többek között a molekuláris biológia eredetéről és természetéről, az új eszközök jelentőségéről a háború utáni élettudományokban, valamint a kutatási hagyományok természetéről szóló legújabb viták fényében tárgyalja.
A pragmatista hagyományra építve a szerző egy eredeti filozófiai érvelést is előad a kísérleti technológia és a tudományos változások kapcsolatáról, azzal érvelve, hogy a tudományos tények (és a tudomány társadalmi szerveződésének kérdései is) csak a szabványosított „vizsgálati módszerekről” való megegyezéssel rendezhetők.
