Olvasói vélemények
Összegzés:A Duran Duranról szóló könyv vegyes kritikákat kapott a rajongóktól, kiemelve a zenekar korai karrierjének lebilincselő ábrázolását, de sok olvasó úgy érzi, hogy a későbbi éveket nem tárgyalja megfelelően, és számos ténybeli pontatlanságot tartalmaz.
Előnyök:⬤ Magával ragadó történetmesélés és gyors tempójú olvasmány, ami lebilincselővé teszi a könyvet.
⬤ Nosztalgikus utazást nyújt a zenekar korai évein keresztül, különösen a 80-as években.
⬤ Betekintést nyújt a zenekar tagjaiba és dinamikájába.
⬤ A zenekar rajongói gyűjteményes darabként is értékelhetik.
Hátrányok:⬤ Jelentős ténybeli hibák és pontatlanságok a zenekar történetével és diszkográfiájával kapcsolatban.
⬤ Túlságosan a korai évekre (1981-1985) összpontosít, a későbbi albumok és fejlemények nem megfelelő módon kerülnek bemutatásra.
⬤ Néhány olvasó szerint az írás nem elég mély és kapkodó, különösen a második felében.
⬤ Néhány rajongó úgy érzi, hogy a szerző nem érti meg igazán a zenekart, és nem lelkesedik érte.
(53 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Please Please Tell Me Now: The Duran Duran Story
Könyv tartalma:
Az életre szóló rajongók és az érdeklődő újoncok is imádni fogják a Duran Duran lenyűgöző életrajzát, amelyet a Gold Dust Woman és az Istenek kalapácsa című bestsellerek szerzője írt.
A Please Please Tell Me Now című könyvében Stephen Davis, a bestseller rock-életrajzíró a Duran Duran, a nyolcvanas évek kvintesszenciális zenekarának történetét meséli el. Szépfiús külsejük a fiatal MTV sztárjaivá tette őket, de zseniális zenei tudásuk volt az, ami listavezető slágerek sorát eredményezte. Az évtized végére 60 millió albumot adtak el; ma már több mint 100 millió albumot adtak el - és egyre csak fogynak.
Davis a gyökereiket az 1970-es évek szigorú brit rossz közérzetéhez vezeti vissza, amely a Sex Pistols és a Duran Duran - két látszólag ellentétes zenei szélsőség - szülötte volt. A jóképű, brit és fiatal Duran Duran volt a Live Aid főcímzenekara, nem pedig Bob Dylan vagy a Led Zeppelin. A zenekar a legelbűvölőbb körökben mozgott: Nick Rhodes Andy Warholhoz, Simon LeBon Diana hercegnőhöz került közel, John Taylor pedig a brit rosszlányok kvintesszenciájával, Amanda De Cadanet-vel járt. Az olyan időtlen slágerekkel, mint a "Hungry Like the Wolf", a "Girls on Film", a "Rio", a "Save a Prayer" és a sorozat történetének legsikeresebb James Bond-témája, az "A View to Kill", a Duran Duran bebetonozta örökségét a pop panteonjában - és egy új albummal és egy világkörüli turnéval a tarsolyukban nem mutatják a lassulás jeleit egyhamar. A zenekarral készült exkluzív interjúkat és személyes archívumokból származó, eddig soha nem publikált fotókat tartalmazó Please Please Tell Me Now a rock and roll történetének egyik utolsó el nem mesélt sagáját mutatja be - a keményvonalas rajongók, az új rajongók és a zene szerelmeseinek minden korosztály számára.
