A római császárkor biológiai irodalma valahogy „alulértékelt” marad. Még az is elég nehéz, hogy egyáltalán biológiai irodalomról beszéljünk ebben az időszakban: a biológia (az orvostudomány mellett) nem képezte a tudományos irodalom egy sajátos „alműfaját”.
Ennek ellenére olyan különböző írások, mint Alexandriai Philón Alexandriai Alexandrosz, Plutarkhosz De sollertia animalium vagy Bruta ratione uti, Aelianus De Natura Animalium, Oppianus Halieutika, Pseudo-Oppianus Kynegetika és Caesereai Bazilisz Homíliái a teremtésről, zoológiai, anatómiai vagy botanikai kérdésekkel foglalkoznak. A Poikile Physis azt vizsgálja, hogy ezek az írások hogyan sajátítják el, adaptálják, osztályozzák, dolgozzák újra és mutatják be a korábbi, főként arisztotelészi hagyományból származó biológiai ismereteket.
Holisztikus megközelítést kínál e művekhez, figyelembe véve a tudományos anyag befogadását, irodalmi és retorikai vonatkozásaikat, valamint a különböző társadalmi-kulturális viszonyokkal való kölcsönhatásukat. A kötet a görögtudományok, a filozófia és a tudománytörténet művelői közötti interdiszciplináris vita eredménye, és a császárkori biológiai irodalom formáinak és funkcióinak első elemzését nyújtja.
