Polin: Studies in Polish Jewry Volume 28: Jewish Writing in Poland
A felvilágosodás óta a lengyel zsidók kulturális kreativitása nemcsak héberül és jiddisül, hanem egyre inkább lengyelül is kifejeződött. A kulturális rendszerek között kölcsönös és dinamikus kölcsönhatás volt, de a kommunizmus végéig a lengyelországi háromnyelvű zsidó kultúrát kevéssé tanulmányozták.
Ebben a kötetben lengyel, amerikai, izraeli, olasz és argentin tudósok e spektrum íróit vizsgálják, és azt vizsgálják, hogyan látták zsidó (és néha lengyel) identitásukat, és mit gondoltak a másik nyelvi vagy kulturális táborban élő szerzőkről. Esszéik együttesen a lengyelországi zsidó irodalmak első vizsgálatát alkotják mind a nyelvi, mind a földrajzi sokszínűség szempontjából. A két világháború közötti évek szolgálnak viszonyítási pontként, de az első világháború előtti és az 1945 utáni időszakra vonatkozó anyag is szerepel.
A könyv hat részből áll.
A lengyel nyelvű zsidó irodalomról új kutatások olvashatók, többek között Janusz Korczak és Julian Stryjkowski kevésbé ismert műveinek tárgyalása. Ezt követően a lengyel-jiddis-héber irodalmi kapcsolatok kerülnek áttekintésre, fontos műveket közölve Y.
L. Peretz korai munkásságáról, Hayim Nahman Bialik költészetének lengyelre fordításáról, a lengyel írók Sholem Asch korai színdarabjaira gyakorolt hatásáról, valamint Yosef Opatoshu regényeinek a két világháború közötti Lengyelországban való fogadtatásáról. A következő fejezet a lengyeleknek és Lengyelországnak a zsidó írók munkáiban, illetve a zsidóknak a lengyel írók munkáiban megjelenő képeit vizsgálja, például a héber Nobel-díjas S.
Y. Agnon és a lengyel író, Stanislaw Vincenz munkáiban. Az ezt követő rész az avantgárd művészettel és a modern ideológiákkal foglalkozik, Bruno Schulz grafikai munkáival és azzal, hogy miért vonzott a kommunizmus néhány zsidó írót.
A vita ezután az identitás kérdéseire terelődik, különös tekintettel Julian Tuwimra, az egyik legnagyobb lengyel költőre, aki asszimilált zsidó volt, és akit egyrészt a lengyel nacionalisták, másrészt a jiddisisták támadtak. A gyűjtemény utolsó esszécsoportja a különböző "száműzöttekkel" foglalkozik, akiket szó szerint és átvitt értelemben is értünk, és amelyek Lengyelországban, Izraelben és Argentínában született műveket foglalnak magukban.
A téma ilyen széles skálája ellenére sem teljes a lefedettség: a lengyel-héber irodalmi kapcsolatokról még mindig nagyon kevés tanulmány született, és bár a lengyelországi jiddis írókról már többet írtak, még mindig vannak olyan területek, amelyek összehasonlító perspektívát igényelnek. Ez egy jelentős tanulmány olyan témákról, amelyekről angolul eddig ritkán esett szó, különösen a lengyelül írt zsidó irodalomról. A cikkek minden irodalomtudós számára vonzóak lehetnek, és különösen azok számára, akiket érdekel a gazdag kulturális poliszisztémaként értelmezett lengyel, jiddis és héber kreativitás.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)