Értékelés:
A könyv részletesen bemutatja a Project Plowshare projektet, részletesen ismertetve az amerikai kormány azon kísérleteit, hogy az 1940-es évek végétől az 1970-es évek elejéig békés célokra használjanak nukleáris robbanásokat. Rávilágít mind az ilyen projektekkel kapcsolatos lenyűgöző fejleményekre, mind pedig a potenciális veszélyekre, különös tekintettel a szerző személyes kapcsolataira a nukleáris kísérleti helyszínekkel.
Előnyök:A könyv jól kutatott és jól megírt, lenyűgöző betekintést nyújt az AEC erőfeszítéseibe és a nukleáris projektek történelmi összefüggéseibe. Az olvasók a helyi hatásokról szóló beszámolókat és a személyes történeteket lenyűgözőnek találták. Az elbeszélés egyaránt tárgyalja a tudományos innovációt és a nukleáris robbanások alkalmazásának társadalmi következményeit.
Hátrányok:Bár a téma iránt érdeklődők számára lebilincselő, a könyv nem biztos, hogy mindenkinek tetszeni fog. Néhány olvasó megjegyezte, hogy a könyv komor képet ad a kormányzati és tudományos döntéshozatalról, ami arra utal, hogy egyes tartalmak meglehetősen intenzívnek vagy riasztónak tekinthetők.
(5 olvasói vélemény alapján)
Dwight D. Eisenhower elnök "Atomok a békéért" című beszédének hatására az Atomenergia Bizottság és a Kaliforniai Egyetem Sugárzási Laboratóriumának tudósai 1957-ben megkezdték a Plowshare elnevezésű programot.
A hasonlóan gondolkodó kormányzati tisztviselőkkel, tudósokkal és üzleti vezetőkkel összefogva a "békés célú atomrobbantások" bajnokai azt állították, hogy új elemeket és izotópokat hozhatnak létre általános használatra, víz- vagy üzemanyagtárolókat építhetnek, érceket bányászhatnak, növelhetik az olaj- és földgáztermelést, hőt termelhetnek az energiatermeléshez, valamint utakat, kikötőket és csatornákat építhetnek. Az atom erejének nem katonai célokra történő hasznosításával a Plowshare támogatói az amerikai biztonság védelmét, az USA legitimitásának és presztízsének védelmét, valamint az energiaforrásokhoz való hozzáférés biztosítását várták. Scott Kaufman három nemzet közel kéttucatnyi archívumában végzett kiterjedt kutatásaiból kiderül, hogyan alakította ki a tudomány, a politika és a környezetvédelem a nukleáris technológia használata körüli tartós konfliktust.
A technológiai és stratégiai ígéretek ellenére a Plowshare korai bajnokai hamarosan szövetségi és állami tisztviselők, tudósok, iparosok, környezetvédők és átlagpolgárok hangos és erőteljes koalíciójával találták szembe magukat. A szkeptikus politikusok, a nukleáris kísérletek leállítására irányuló hazai és nemzetközi nyomás, valamint a kormányzati finanszírozás hiánya komolyan korlátozta a programot.
Az 1970-es évek közepére a Plowshare az egyik kormánytisztviselő szavaival élve "halott volt, mint a szög a tortán". Az atom békés célú felhasználásának gondolata azonban továbbra is él.
