Mi a szerepe a prozódiának a mondatszerkezet kialakításában? A standard felfogás szerint a prozódia egy hierarchikus szintaktikai struktúra szavak lineáris sorozatára való leképezésének eredménye. Egy ettől gyökeresen eltérő nézet bizonyos intonációs jellemzőket a szintaktikai struktúra szerves részeként fogalmaz meg.
Egy másik felfogás szerint a prozódia és a szintaxis párhuzamos rendszerek, amelyek kölcsönösen korlátozzák egymást, hogy a felszíni mondatformát eredményezzék. A különböző nézőpontok a prozódia különböző funkcióit tükrözik: Egyfelől a prozódia a szintaxis számára jelzés, amely például az alkotóelemek határait jelöli. Másrészt a prozódiai vagy intonációs jellemzők jelentést közvetítenek; az „intonációs morféma” fogalma (mint pl.
az olyan információszerkezeti fogalmak képviselője, mint a téma vagy a fókusz) a prozódiát és az intonációt egyenesen a szintaktikai reprezentációba helyezi. A kötetben összegyűjtött javaslatok a mondatok kódolásában a szintaktika és a prozódia bonyolult kapcsolatát tárgyalják.
A hozzászólások szilárd empirikus bizonyítékok alapján építik fel ügyeiket, kísérletekből vagy a természetes beszéd gondos elemzéséből származó adatokat bemutatva. A kötet így a szintaxis-fonológia határfelülettel kapcsolatos kutatások legkorszerűbb áttekintését jelenti.
