Értékelés:
Dan Barry „Pull Me Up” című memoárját élénk történetmeséléséért, érzelmi mélységéért és a 20. század közepén, az ír-amerikai Írországban felnőtté válásról szóló átélhető tapasztalataiért dicsérik. Az olvasók nagyra értékelik Barry azon képességét, hogy humorral és pátosszal vegyíti élettörténetét, beleértve a család, a betegség és a személyes fejlődés témáit. Egyes kritikák azonban megemlítik a vándorló elbeszélést és a hitelesség hiányát bizonyos történelmi összefüggésekkel kapcsolatban.
Előnyök:⬤ Hihetetlen bensőségesség és a család, a betegség és a szerelem átélhető témái.
⬤ Élénk és lebilincselő írói stílus.
⬤ A humor és a pátosz keveréke, amely visszhangra talál az olvasóknál.
⬤ Nosztalgiát ébreszt és megragadja az egyetemes emberi tapasztalatokat.
⬤ Az olvasók szerint az egyik legjobb önéletrajz, amit valaha olvastak.
⬤ Reményt ad, különösen azoknak, akik hasonló élettapasztalatokkal rendelkeznek (pl. rák, örökbefogadás).
⬤ Néhány olvasó úgy érezte, hogy az elbeszélés időnként elkalandozik.
⬤ Kritika a Barry által az 1950-es és 1960-as évek bizonyos történelmi eseményeinek hiteles elbeszélésével kapcsolatban.
⬤ Néhány olvasó több mélységet szeretett volna bizonyos területeken, vagy elégedetlen volt a befejezéssel.
(18 olvasói vélemény alapján)
Pull Me Up: A Memoir (Revised)
Az amerikai külvárosok generációs memoárja, a Pull Me Up egy mélyen megrendítő könyv.
A New York Times kolumnistája, Dan Barry Frank McCourt szerint "költészettől villódzó" prózával meséli el egy felejthetetlen amerikai család történetét. Olyan élesen ír, hogy nemcsak az ő érzelmeit érezzük, hanem a sajátjainkat is felidézzük: a kisligás örömöt, a kisvárosi riportírás izgalmát, a szülő elvesztésének fájdalmát és az életveszélyes betegséggel való szembenézés okozta félelmet.
Barry írásának megvan a maga szikár szépsége, az amerikai szimfóniából kiszakított egyetlen dallam. Itt egy hiteles amerikai író hangja szólal meg.
